Pesti Zsibongó

Elgar és Dvořák

Két név! Két zeneszerző egy esten. Az egyiket – és itt a cseh szerzőre gondolok – illik ismernie a koncertjárónak, még vidéken is. Az angol szerző viszont egy kissé „játszatlan”, főleg az Alföld e táján, azaz Szolnokon. Ehhez még hozzátéve egy „ismeretlen” japán csellistát – a kitűnő Szolnoki Szimfonikusok közreműködésével – és máris adott egy szép este lehetősége.

Bővebben...

Szolnokon is "Kész a leltár"

József Attila költészetét lehet szeretni, esetleg vitázni vele, netán még gyűlölni is. Embere válogatja. A mi „válogató emberünk” a szolnoki Frei-kávézó pódiumára saját lelkét és a költő műveit kitevő Földes László „Hobo” volt – az előbbi csoportból. Tette mindezt 2010. május 26-án a Tudod, hogy nincs bocsánat című előadóestjének 253. állomásán.

Bővebben...

Aranykönyves Júlia

Beszélgetés Frank Júliával

Rengeteg szakácskönyv van ma a piacon, és az internetre is naponta tucatjával töltik fel a recepteket. A bőség zavarában talán a legbiztosabb támpontot Frank Júlia neve jelenti. Akik ismerjük a könyveit, sok-sok kedvenc ételünket köszönhetjük Magyarország legszorgalmasabb gasztronómusnőjének. Sőt most már nemcsak a legtöbb megjelent szakácskönyv fűződik a nevéhez, hanem a legnépszerűbb is. A Libri könyvkiadó által meghirdetett internetes szavazáson a közönség Frank Júlia négyezer receptet tartalmazó Óriás szakácskönyvét választotta az elmúlt tíz év legjobb könyvének az ínyesmesterség kategóriájában. A második helyen Horváth Ilona nemzedékek óta használt és 2006-ban újra kiadott Szakácskönyve végzett.

Buckák között

Van egy hely egy mongóliai sivatagban, ahol – homokbuckák között – ősi, kultikus temetkezési helyen ékszerleleteket találtak. Közöttük hasonlókat, mint amilyen a mi szkíta szarvasunk. Ősi jelképek. Valószínű, hogy ősi zeneiséggel megszólaló tulajdonosaik a szertartásaikban is jelentős szerepet juttattak e leletekként előkerült tárgyaknak. A kincseket ismerhetjük, de az ősi zenét nem. Viszont az őserőt és elrévülést adó lelki-szertartás-zenék egyfajta megjelenését megfigyelhetjük a kecskeméti buckák között is. A mongolul „vízben szegény terület”-et jelentő hely, azaz az ÚZGIN ŰVER néven itt működik és több mint 15 éve ad ki lemezeket egy zenei műhely, valahol a rock, az etno-folk, a jazz és a kortársi kamarazene\műzene határmezsgyéjén. Mint a 2010-ben megjelent buCka-albumon is.

Az egészség szabadegyeteme

A Püski Kiadó könyvheti pultján alig észrevehetően bújt meg egy fehér füzet. ÉRTETEK - a különös betűkeresztbe rejtett, piros kezdőbetűkből összeállt címszó szellemesen foglalja össze a kis könyv és egy nagy vállalkozás üzenetét. A valódi ismeretterjesztés kitűnő példáit felmutató óbudai San Marco Szabadegyetemről van szó, amelynek változatos előadásait az életmód, az egészség, a tudomány, a társadalom, az erkölcs, a kultúra és a közösség témáiban egyetemi professzorok tartják - mindenki számára érthetően.

Élősködő

Csellómetál Leecher-módra

A magyar beat-pop-rock-történeten végiglapozva – durván 1962-től máig – megállapíthatjuk, hogy a cselló olykor-olykor nemcsak színező hangzásként tűnt fel a műfajban, hanem meghatározó alkotóelemként is megszólalhatott. Első ilyen, országosan is ismert csoportként a debreceni COLOR-t említhetnénk, de nem felejtkezhetünk el a KEX-ről és Imre Attiláról sem, akinek vitathatatlan az elsősége, még 1969-ből. Később, az AFTER CRYING színrelépésével a dolog már más magaslatokon szárnyalt, hogy a LACHT EL BACHHTAR, a MÁSFÉL vagy a TROTTEL (az utóbbinak egy rövid) csellós korszakát se felejtsük. A teljesség igénye nélküli felsorolásból is látszik, hogy a cselló folyamatos honi jelenléte nem elsősorban a langyoska popprodukciók sajátja volt. Mint ahogy a LEECHER muzsikája sem az!