A jóga ma |
Írta: Bogdán Éva | |
Teljesítményfokozás, egészségmegőrzés, izomlazítás, feszültségoldás. A modern jóga minderre hatékony módszert kínál. A módszerei – a meditáció, a légző gyakorlatok és a speciális testhelyzetek begyakorlása – elsősorban a nők körében népszerűek. Praktikus program ez a stresszes mai életmód mellett. És divat is, főleg a tehetősebbek körében. Bár a jóga lényegét jelentő keleti filozófia és tudomány csak nyomokban fedezhető fel benne, ez a bölcselet valószínűleg olyan erős, hogy még torzult formájában is képes hatni. Jennifer Aniston jógával kúrálta sebzett lelkét, miután Brad Pitt otthagyta őt Angelina Jolie kedvéért. „Minden nap jógázik” – árulta el a színésznő egyik ismerőse, Caroline Schaefer. „A jógapózokon keresztül sírja ki magát. Ez nagyon katartikus a számára.” Jasmine Horowitz amerikai milliomosnőnek nincs oka sírásra. Több tucat luxusautó, egy kaliforniai álomvilla és egy hatalmas jacht úrnőjeként a legfőbb gondja az, hogy a felső tízezer társasági eseményein mindig tökéletes legyen a megjelenése. Ha nagy ritkán bepillantást enged az életmódjába, ilyeneket árul el magáról: „Csak friss virágot tűrök meg a házban”, vagy: „Éjszaka csak tiszta selymet viselek”. De ami a legfontosabb: „Egy napig sem tudnék meglenni jóga nélkül.” Dmitrij Medvegyevről, az új orosz elnökről is csak most tudhatták meg az alattvalói, hogy hetente ötször-hatszor szenteli magát a jógának, amellett, hogy naponta két és fél órát sportol. Mi tagadás, jól tartja magát, és bámulatos, hogy egy ekkora ország vezetése mellett önmagára is jut ennyi ideje.
Hogy az óindiai gyökerekkel rendelkező jóga hogyan volt képes egy évszázad leforgása alatt ilyen szilárd helyet elfoglalni a nyugati kultúrában, arra több magyarázat is létezik. De függetlenül az ügyes közvetítők szerepétől, a lényeg mégis valahol mélyebben rejlik. A tudomány és a technika gyors fejlődése ellenére a nyugati ember nem igazán boldog és elégedett. Ellenkezőleg: „a lehetséges világok lehető legjobbika” egyre elégedetlenebbé, egyre betegebbé teszi az embert. És egyre többen vágyódnak valami után, ami valóban éppé, egészségessé, boldoggá tenné őket.
A JÓGA – MINT KIÚT Akik ma jógáznak, általában azért teszik, mert igent mondanak az életre. És ezen a módon tudnak leginkább összhangba kerülni a világgal. Mások épp ellenkezőleg – inkább a világtól való visszavonulás kedvéért gyakorolják. Ez megkeserítheti az embert, viszont főleg a zaklatott tempóban élőkre jellemző, akiknek menedéket jelent a jógázás. Ezért is gyakorolja olyan sok híresség. A nyugati világban a legutóbbi időkig inkább a nők voltak kaphatók a jógára, ezért nekik a jógastúdiók speciális női gyakorlatsorokat kínáltak, egészen odáig menően, hogy megjelent a fogyókúrás, a menstruációs, sőt a kismamáknak való jóga is. Indiában mindig is a szellemi-spirituális jógát gyakorolták, a testi gyakorlatok csupán ezekből következtek. Nyugaton épp fordított a helyzet, egyrészt mert a nyugati embernek a kézzelfogható, a látható és érezhető dolgokra van szüksége. Másrészt mert nem ismeri a keleti spirituális hagyományokat. Ezért sok egészségvédelmi és gyógyászati irányzat és ajánlás vette fel programjába a jóga testtartásokat, az úgynevezett ászanákat, valamint a légzési gyakorlatokat. Valójában ezek csupán egy kis részét képezik a jóga-tanoknak, mégis jó kezdetnek nevezhetők. Elvégre a szellemi technikákat, a koncentrációt sokkal nehezebb egy görcsös, beteg testtel elvégezni. Több könyv jelent meg a jóga és a modern orvostudomány összefüggéseiről. Dr. Vígh Béla, a SOTE anatómiaprofesszora A jóga és az idegrendszer című könyvében részletesen elemzi a légzésfázisok hatásait az idegrendszerre és az energiaáramlásokra a szervezetben. A professzor természetesen maga is jógázik. „Nagyon fontos ászanákat végezni, mert az az életmód, amelyet mi folytatunk, egyáltalán nem egészséges” – mondja. „Én mindennap, reggel is, de főleg este, amikor hazaértem, egyfajta meditációval kezdem: végiggondolom, hogy milyen butaságokat csináltam aznap, és mi volt pozitív, és mit nem kell a következő nap végigcsinálnom. És amikor a pozitív érzeteket végigjátszom magamon, mint egy hangszeren, akkor jógaülésekbe helyezkedem, gerincgyakorlatokat, előre-, oldalra-, hátrahajlást, fordított testhelyzeteket, jógafutást végzek, amit nagyon szeretek. És természetesen légzőgyakorlatokat. Ezeket mindennap csinálom, de ha egy nap mégis kimarad, akkor azt már másnap érzem, mert feszülések vannak bennem.” A mai ember nyelvére lefordítva a jóga – az élet általános törvényszerűségeinek tökéletes tudatában való élet. Ha tehát a jógának ebben az értelmében élünk, ha ezeket a törvényszerűségeket tiszteletben tartva gondolkodunk, beszélünk és cselekszünk, akkor ezáltal jutunk el az egészséghez, a jó közérzethez, a boldogsághoz és egy emelkedettebb tudathoz. És fordítva: akkor leszünk betegek és boldogtalanok, ha akarva vagy akaratlanul is, de megsértjük ezeket a törvényszerűségeket. Ebből következően a jóga legfontosabb célja: a teljes tudatosság, amelyhez különböző utakon és technikákkal lehet eljutni. A spirituális filozófiát, a tanító (a guru) által történő útmutatást, a szent szótagok (mantrák) ismételgetését általában adaptálják a nem hindu jógik számára.
A JÓGA EREDETE A joga szónak az ősi Indiában nagyon gyakorlatias jelentése volt: az igavonó állatokra szerelt járom, iga. (Eszerint a magyar iga és a szanszkrit joga nyelvileg rokon szavak.) Mi történik az igába fogott állatokkal? Egyrészt összekapcsolják őket párosával, másrészt a kocsis irányítani tudja őket. Az óindiai mondákban, az Upaniszádokban (kb. Krisztus előtt ezer évvel) már megfogalmazták, hogy az emberi test a lélek szekere, és az emberi érzékszervek olyanok, mint a vad állatok. Járomba kell kötni és irányítani kell őket, hogy az ember a szekerével eljusson az önmegvalósításhoz. Így azután a jóga a következő évszázadokban egy csomó módszer és technika gyűjtőnevévé vált, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy az embert az önuralom gyakorlása révén megszabadítsák a kínjaitól, és végül megnyilvánulhasson az emberben lakozó istenség. Merthogy úgy tartották, hogy minden emberben ott lakozik az isteni. Ez a végcélja az összes jógaváltozatnak. A klasszikus jógának alapvetően csak négy fő iránya van: - bhakti jóga (az imádat és a rajongás jógája) - karma jóga (az önzetlen munka jógája) - dzsnyána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája) - rádzsa jóga (vagy királyi jóga: nyolc ágra osztott képzési rendszer, amely a meditációra helyezi a hangsúlyt).
A LEGISMERTEBB: A HATHA-JÓGA A rádzsa-jóga képzési rendszeréből vált ki a legismertebb irányzat, a hatha-jóga, amely nagyrészt gyakorlati útmutatókat tartalmaz a spirituális rádzsa-jóga által elérendő végső boldogság felé vezető útra. A hatha-jóga az a gyakorlatrendszer, amely a test és az elme leigázásán, a fölöttük való uralom megszerzésén keresztül kívánja elérni a megváltást. A hatha szó jelentésére két magyarázat létezik. Alapjelentése az, hogy erő, erőszak, de a ha-tha jelentheti azt is, hogy nap–hold, jobb–bal, hideg–meleg, pozitív–negatív – tehát az ellentétpárok, az egymással szembehelyezett energiák egységét és feloldását. A test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére 3 speciális technika elsajátítása szolgál: - speciális pózok: ezek az úgynevezett ászanák vagy más néven tartások, - a légzés szabályozása: ez a pranajama - valamint a teljes ellazulás (jóga-nidra). Ez a három technika készíti elő a negyediket: a meditációt (djána). A hatha-jóga tanításait a 15. században foglalta össze egy bölcs jógi A hatha-jóga lámpása című jóga-tankönyvben, amely ma is rendkívüli tiszteletnek és népszerűségnek örvend Indiában, sőt az egész világon. A korunkban megjelenő jóga-könyvek szinte kivétel nélkül a hatha-jóga tanait tárgyalják, a jóga-tanfolyamokon mind a hatha-szövegekben található gyakorlatokat végeztetik az érdeklődőkkel. Tulajdonképpen a nyugati ember számára a jóga egyet jelent a hatha-jógával. Ennek egy dinamikusabb fajtája a Madonna által is gyakorolt ashtanga-jóga. Azoknak ajánlják, akiket nem köt le a hatha jóga lassan, elmélyülten végzett gyakorlása.
EGY PÓZ – SZÁZ BAJRA Hogy mi mindenre lehet jó egy testhelyzet? Nézzünk egyetlen példát: a sas-pózt, vagy eredeti nevén a garud-ászanát. A gyakorlat a következő:
Hát első nekifutásra nem mindenkinek sikerül. De lehet ülve is csinálni, vagy külön megtanulni a kéz- és a lábtartást. A legjobb persze egy oktató segítségével. Mindenesetre ha már sikerült, meglesz a jutalma. Az csak természetes, hogy javítja az egyensúlyérzéket, erősíti a láb- és karizmokat, lazítja a láb- és karízületeket. De ezen felül állítólag kedvező hatással van a központi idegrendszerre is, elősegíti a nyirokkeringést, fejleszti az immunrendszert, felfrissíti a veséket, csökkenti a visszérpanaszokat, fokozza a nemi szervek vérellátását, növeli a szexuális erőt és a fölötte való uralmat. Mellesleg még a cellulitisz kialakulását is megelőzi, az egyéb jótéteményekről most már nem is beszélve.
JÓGÁZÓ FÉRFIAK A férfiakat nem igazán vonzzák az efféle pózok, talán mert a kifacsart testtel üldögélő jógikra emlékezteti őket. Sok férfi él abban a tévhitben, hogy a jóga csak a rugalmasságot, a hajlékonyságot fejleszti. Pedig vannak olyan jógastúdiók, ahol bizony dől az izzadtság és rogyadoznak a lábak. Nehezen leküzdhető ellentmondás az is, hogy a jóga éppen a becsvágy fékentartását szolgálja, miközben a férfiak mindenáron teljesíteni akarnak. Ezért csináltatnak velük 30 fekvőtámaszt, és utána jöhet a hajlékonyság, amit nem annyira szeretnek. A jóga népszerűsítői közé tartozik Sting is, aki Madonnához hasonlóan a családjával együtt heteket tölt el nyaranta az olaszországi Toszkanában, hogy a jógának szentelje magát. Ebből is látható, hogy jógában kitört az egyenjogúság. Miután évtizedek óta nők milliói koptatták rendszeresen a jógamatracokat, újabban a férfiak is észbe kaptak: vállalatvezetők, könyvelők és PC-árusok rohanták meg a jógastúdiókat. Többnyire a hátfájásukat vagy a potencia-problémájukat szeretnék kikúrálni. Aztán néhányan ezeken a helyeken próbálják megtalálni az életük értelmét. A férfiaknak kell némi testi kín ahhoz, hogy jógázni kezdjenek. Stressz, gyomorbántalmak, túlsúly, magas vérnyomás, cukorbaj, pszichoszomatikus problémák – ezek ellen bizonyítottan jó hatásúak a légzésgyakorlatokkal kombinált mozgásformák. Amerikában pedig, ahol ma már tömegesen jógáznak a férfiak is, a rádióban idősebbek urak dicsekszenek azzal, hogy megint boldoggá tudják tenni a feleségüket. A jóga mellékhatása az egészséges, stresszmentes élet utáni vágy. De ezzel egyidejűleg a cégek is felismerték, hogy a jógától több energiája lesz a dolgozóknak. Így kezd divatba jönni a „business yoga” is, amellyel még többet akarnak kifacsarni a munkatársakból. Ez azonban hosszú távon visszaüt. A jógázók két-három év alatt nagyon megváltoznak. Először csak a táplálkozásukat állítják át egészségesebbre, majd elkezdenek az élet értelmén töprengeni. Sokan ekkor hagyják ott a munkahelyüket, és keresnek maguknak egy kevésbé stresszeset, vagy egy olyat, amelyben jobban megvalósíthatják önmagukat. Ha egy férfi egyáltalán jógázni kezd, akkor általában erősebben ragaszkodik is hozzá, mint a nők. Valahogy úgy vannak vele, mint a főzéssel vagy a ruhatervezéssel. Ha belekezdtek, tökélyre akarják vinni. Jóga cikkünk folytatódik az alábbi ajánlófülek után >>
Búcsú a fogyókúráktól. Koplalás helyett irány a zsírégetés! Alapjában véve egyszerűnek tűnik a dolog: a nap végére több kalóriát égess el, mint amennyit a táplálékkal magadhoz vettél. Ha viszont heti ütemben számolunk, akkor néha még bűnözhetünk is kicsit. Vagy nem? Részletek... A légzéstechnika Joseph Pilates közel száz évvel ezelőtt kifejlesztett tartásjavító és izomerősítő gyakorlatai kiállták az idők próbáját. Ma a különféle néven nevezett mélyizomtornák is mind ezeken alapulnak. Mivel kímélik az ízületeket, ezért bármely életkorban és edzettségi fokon elkezdhetők, ha sportosan fittnek akarjuk érezni magunkat. A lényeg a fejben dől el. Pilates hitvallása szerint ugyanis „a szellem formálja a testet”. Ebből következően a gyakorlatokhoz elengedhetetlen a koncentráció és hogy állandóan ellenőrzés alatt tartsuk a testünket. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, meg kell tanulni egy speciális légzéstechnikát. És ez a legnehezebb az egészben. Részletek...INDIAI FELHÁBORODÁS A férfiak teljesítmény-vágyát és a nők zsírégetési szükségletét egyaránt kielégíti egy új jóga-irányzat: a Bikram-jóga. A virágzó fitness-piacon ugyanis egyre több új jóga-gyakorlat jelenik meg, amelyeket a leleményes amerikai vállalkozók már szabadalmaztatnak is. De nemcsak ezeket, hanem különböző kiegészítőket is: a jógamatracoktól a speciális lábujjnyújtókig. A Times szerint több mint kétezer jóga-jellegű védjegyet adtak már ki különféle cégeknek. Az indiaiak pedig háborognak. Ha már szabadalom, az egyedül az indiai filozófia szabadalma – gondolják Új-Delhiben. „A jóga iránti lelkesedésnek örülünk, mert jó hatással van az egészségre, de ez nem jelenti az, hogy a jógát szabadalmaztatni lehetne – mondja az indiai egészségügyi minisztérium egyik hivatalnoka. – Most képzeljék el. A jóga mint amerikai szabadalom!” A kollégája hozzáteszi: „Valami, ami velejéig indiai, és milliók gyakorolják az egész világon.” Egyszerűen nevetségesnek tartják, hogy az amerikai szabványhivatal engedélyt adott a cégeknek. „Ezt meg fogjuk támadni.” Úgy látszik, hogy a jóga-vita politikai síkra terelődik. A legnagyobb felzúdulást egy indiai jógamester váltotta ki. Bikram Choudhury Kalkuttában született, majd kivándorolt az USA-ba, és a hetvenes években nyitotta meg az első jóga-stúdióját Kaliforniában. 1978-ban levédette bizonyos gyakorlatoknak a sorrendjét, 2002-ben pedig meghirdette a Bikram-jógát. Három évvel később pert nyert azokkal a jógatanárokkal szemben, akik a gőzben való meditálás miatt tűztek össze vele. Choudhury ma 61 éves, és roppant jól keres. Világszerte 900 stúdiója van, és épp most nyitotta meg az első kirendeltségét az indiai Mumbay-ben. Az ügyvédje szerint joggal szabadalmaztatta a találmányát. „Ez olyan, mint a zene. Az ügyfelem nem a hangjegyeket szabadalmaztatta, hanem azok meghatározott sorrendjét.” A Bikram-jóga 26 ászanából és 2 légzésgyakorlatból álló sorozat, amelyet forró teremben kell végezni (kb. 35–40 fokban, 50 százalékos páratartalom mellett). Ezért nevezik Hot Yogának is, és igen népszerű világszerte. A jóga pozíciókat állítólag bármely fitness-szintet elérő meg tudja csinálni. A forró helyiség segíti az izmok és az inak munkáját, az izzadás méregteleníti a testet. Állítólag másfél óra alatt legalább 680 kalóriát el lehet égetni vele. Cikkajánló
Ha már tudod, hogy mikor égeti el a legtöbb kalóriát a szervezeted, ideje megtalálni a számodra ideális edzésformákat. Mert nem mindegy, hogy hány kilót kell leadnod, és mennyire vagy edzett. Részletek...Ha már tudod, hogy mit égetsz, tudnod kell azt is, hogy mikor égeti el a legtöbb kalóriát szervezeted. Részletek...
E-mailben elküldöm
Olvasta: 15172 Hozzászólások (6)
Hőhullám és illatfelhő
Írta: Marcsi, 2008.12.14. 16:14
Hát 40 fokban én csak pihegni tudok, ez kiderült, mikor először és utoljára elmentem egy Bikram jóga foglalkozásra. . A barátnőm ajánlotta, neki bejött, ő mindig jól bírta a meleget. A hőség után második helyen a hölgyek émelyítő illatszerszaga miatt is szenvedtem. Rettenetes másfél óra volt. Szóval maradok a hagyományos hatha jógánál, de ezt mindenkinek csak ajánlani tudom.
...
Írta: Marga, 2009.02.21. 17:16
úgy tudom hogy a Bikram joga lényege a test méregtelenitése amihez kell a forróság és a melegben sajnos jobban terjed az illat is ezt megkell szokni
...
Írta: Dina, 2009.04.09. 09:40
A Bikrma jógát nincs kedvem kipróbálni. Nem vonzó egy izzadságszagú teremben tornázni. Bár, ha jól belegondolok, hogy hölgy társaimmal mennyiféle illatanyagot tartalmazó kencét, dezodort képesek vagyunk magunkra kenni, fújni, és az egy forró teremben elvegyül... Hát, akkor inkább a szimpla izzadságszag ;) 40 fokban mondjuk semmiféle tornát nem végeznék szívesen.
A jóga filozófiáját nem érzem magaménak, ellenben szeretem a hatha jóga gyakorlatait, jól esik a gerincemnek.
erő izom!
Írta: Pinki, 2009.05.07. 21:38
nem csak a méregtelenités miatt kell meleg ,hanem hogy az izmok ellazuljanak és ugy könnyeb is csinálni a gyakorlatokat. hát ezt monták egyik reggel a tv-ben ,aki nem hiszi járjon utánna. Lehet a hugomat fogom rávenni :)
...
Írta: tavaszi napsütés, 2009.06.08. 10:56
Sziasztok!
Bikrma jógán hol lehet részt venni? Nekem tetszett a magas hőmérséklet gondolat, imádom a szaunát is, biztos jó lehet jógázni is , az izmok hamarabb bemelegednének. Előre is köszi ha valaki tud ilyen jó jógaórát.
laikus gondolat a bikram yoga-ról Írta: Ottó, 2010.01.05. 18:26
Hosszú távra valószínű nem alkalmas a fizikai, érzelmi, mentális harmónia kialakítására és megtartására. Évek múltán szív-, tüdő-, idegi problémák alakulhatnak ki. A meleg egyébként is terheli a szervezetet, elsősorban a keringési rendszert. A bikram yogát mint a szaunát, csak kúra-szerűen tudom elképzelni. Keringési problémákkal rendelkezőknek a "bikram" kevés haszna mellet sőt még többet árthat.
Szólj hozzá Te is!
|
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...