Pesti Zsibongó

Bringa a csúcson

Csak egy néma tárgy, egy mechanikusan meghajtandó eszköz, mégsem lehet soha unatkozni vele. És több változata van, mint gondolnánk. Versenykerékpár, hegyikerékpár, szobabicikli vagy városi közlekedési eszköz – hogy csak a legnépszerűbbeket említsük. Sőt a különböző változatok olykor átfedik egymást, vagy éppen ellenkezőleg: egymástól teljesen eltérő funkciókra szolgálnak. De abban mind közösek, hogy a kerekezés jót tesz a testnek és a léleknek is.

Mit mond az orvos?

Kutatások igazolják a bringázás egészségügyi hasznait. Nézzük, melyek ezek:

Véd a szív- és keringési betegségek ellen. A Brit Orvosi Társaság szerint napi félórás kerekezés felére csökkenti az ilyen kockázatokat. Mivel az erőkifejtés kíméletesen fokozódik, a szívverés lassan gyorsul, a tüdők átlélegződnek és az izmok több oxigénhez jutnak.

Élénkíti a keringést. Mint minden kitartást igénylő, aerob sportág, a kerékpározás is megkönnyíti az emésztést, az agy vérellátását és az izomtömeg megőrzését.

Erősíti az ízületeket. A sportorvosok szerint alig van még egy olyan ízületkímélő sportág a fitnessben, amelyik olyan hatékonyan javítana mozgásszerveinken, mint a kerékpározás. A legtöbb sportágtól eltérően kerekezés közben nem kell megtartani a saját testsúlyunkat. Ezért nagyon alkalmas a mozogni vágyó túlsúlyos embereknek. De ugyanez vonatkozik a gyerekekre is, akiknek a csontjaik még növésben vannak, és az idősebbekre, akiknek meg az ízületeik érzékenyek.

Kiélesíti az érzékszerveket. A kerékpáros kapcsolatba kerül a környezettel, eközben fejleszti a hallását (pl. a hangspektrum érzékelését), a látását, az egyensúlyérzékét (gyorsításkor és fékezéskor) és a szagérzékelését (a fokozott lélegzés révén). Szóval még az orrodat is tisztítja...

Karcsúsító fitness

Kerekezés közben sok kalóriát égetsz el. Normál sebességnél, tehát mikor még beszélni tudsz, de kiabálni már nem, 300–600 kcl/óra a „fogyasztás”. Gyorsabb (kb. 20 kilométeres) tempónál 500– 600 kilokalória.

Effektíve „zsírt égetsz”. A kerékpározás mint klasszikus aerob sportág minden izmodat megmozgatja. Félóra után a szervezet égetni kezdi a zsírtartalékait az erőkifejtéshez szükséges energia előállításához.

Az egész testedet edzi. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy bringázás közben csak a lábaidat edzed. Persze, a combot és a vádlit erősíti, ha a pedálba lépsz, de a felsőtest és a karok izmai is részt vesznek a mozgásban. Ezen felül a kerékpáron való ülés erősíti a hasizmokat és a hátgerinc alsó részét. És ha gyorsítasz, vagy felfelé hajtasz egy emelkedőn, akkor a válladat, a mellkasodat és a bicepszeidet is edzed.

Lélekemelő mozgás

Félmeztelenül még jobb...

A pedálozás nemcsak sport, hanem pompás szabadidős szórakozás is bárki számára. Sőt megvan az az előnye, hogy még a sportolástól irtózók is kedvüket lelik benne, miközben valamit az egészségükért is tesznek. Ehhez nem kell drága luxusgép. Lényegében egy jó öreg holland típusú kerékpár is elegendő. De aki a hétvégén kirándulni akar két keréken, az ma inkább egy túrakerékpárt vagy trekkinget választ. A trekkingek előnye, hogy abszolút sokoldalú jószágok. Leginkább az utcára valók, de az erdei ösvényre is letérhetünk velük. A súlyuk viszonylag csekély, és az alapfelszereléshez tartozó váltó lehetővé teszi, hogy az emelkedőt is könnyedén leküzdjük.

Szóval, ha érezni akarod a szabadságot, ha eleged van a világból – dobd sutba a gondjaidat, pattanj a bicikli nyergébe, és irány az aktív pihenés! Családdal, barátokkal, kettesben vagy egyedül – két keréken gördülve mindenképp másként fest a világ.

Maga a jármű

Az egészséges vádlin kívül természetesen egy bringa is kell, hogy a pedálba taposhass. A kerékpár-fajták végtelen választékában alapvetően négy kategóriát különíthetünk el.

A városi kerékpár (citybike): rövidebb utakra való. Közepesen nehéz, és alacsony a nyerge. Azonnal felismerhető a csomagtartóiról, és esetleg az első kosaráról. A kerékpáros egyenesen ül rajta.

A versenykerékpár (más néven országúti kerékpár): hajlított kormánya, keskeny, sima gumiabroncsai vannak, és nagyon könnyű. A kerékpárosnak előre kell hajtania rajta a felsőtestét. Nem túl kényelmes, de megbízható a hosszú országúti kerékpárutakra és teljesítménytúrákra.

A hegyikerékpár (mountainbike vagy BMX): sportolásra való. Még úttalan utakon is jól lehet vele haladni, mert a jó rugózás kiegyenlíti a talajegyenetlenségeket. Nagyon erős a váz és a fékek is, a gumik ragacsosan tapadnak. Éppen ezért viszont országúton nem lehet vele gyorsan haladni, és fárasztó is.

A trekking vagy túrakerékpár egy öszvér: a városi és a hegyikerékpár keveréke. Ennek megfelelően az aszfalton és az erdőben is jól lehet közlekedni vele. A gumijai valamivel keskenyebbek, mint a mountainbike-é, és egyenesebben kell ülni rajta, mint a versenykerékpáron. Alkalmas a hosszabb túrákra, és jól meg lehet pakolni.

Mi kell még?

A modern kerékpárok már igazi csúcstechnológiás eszközök. Néhány dologra mindenesetre ügyelni kell, még akkor is, ha csupán egy kedvtelésre való drótszamarat akarsz meglovagolni.

Mielőtt először elindulsz, jól állítsd be a kormányt és a nyerget. A kellemes taposáshoz legjobb az egyenes testtartás. Ezért úgy állítsd be a kormányt, hogy ne kelljen túlzottan előrehajolni, tehát teljesen kinyújtani a karodat a vezetéshez. A nyereg pedig akkor van megfelelő magasságban, ha üléskor legalább az egyik lábadat le tudod tenni a földre.

Nem lényegtelen az öltözék sem. A profik a legmodernebb anyagokból való kerékpáros nadrágban és trikóban kelnek útra. De ha csak olykor-olykor hódolsz a kerekezésnek, ilyesmire nincs szükséged. Sokkal fontosabb, hogy a ruhanemű engedje át a levegőt és legyen kényelmes. A cipődnek pedig legyen jó tartása. Körömcipő, papucscipő – kizárt dolog. Lényeg a biztonság, és hogy a pedálokra való erőátvitel minél teljesebb legyen. Ezért ideális a tornacipő. Ha viszont komolyabb útra vállalkozol, akkor egyrészt kemény talpú, másrészt „lélegző” sportcipőt húzzál. Nagyobb túránál már a kesztyű is hasznos lehet, mivel jobban kézben tudod tartani a kormányt. És persze megvéd a széltől és a hidegtől is.

A fejvédő sisak is meggondolandó még az utcai forgalomban is. Hegyikerékpárral meg aztán egyenesen elengedhetetlen. A tarkótámasz, a fejrögzítő, a szivacsok a biztonságot, míg a levehető napellenző a zavartalan közlekedést segíti.

És végül egy jó minőségű biciklizár. Az igazán jóknak az ára sajnos vetekszik a bicikli árával, ezért az a legbiztosabb, ha lehetőleg nem tervezed az utcán magára hagyni ezt a sokoldalú, hűséges jó barátot: a kerékpárodat.

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése