Pesti Zsibongó

József Attila költészetét lehet szeretni, esetleg vitázni vele, netán még gyűlölni is. Embere válogatja. A mi „válogató emberünk” a szolnoki Frei-kávézó pódiumára saját lelkét és a költő műveit kitevő Földes László „Hobo” volt – az előbbi csoportból. Tette mindezt 2010. május 26-án a Tudod, hogy nincs bocsánat című előadóestjének 253. állomásán.

Csellómetál Leecher-módra

A magyar beat-pop-rock-történeten végiglapozva – durván 1962-től máig – megállapíthatjuk, hogy a cselló olykor-olykor nemcsak színező hangzásként tűnt fel a műfajban, hanem meghatározó alkotóelemként is megszólalhatott. Első ilyen, országosan is ismert csoportként a debreceni COLOR-t említhetnénk, de nem felejtkezhetünk el a KEX-ről és Imre Attiláról sem, akinek vitathatatlan az elsősége, még 1969-ből. Később, az AFTER CRYING színrelépésével a dolog már más magaslatokon szárnyalt, hogy a LACHT EL BACHHTAR, a MÁSFÉL vagy a TROTTEL (az utóbbinak egy rövid) csellós korszakát se felejtsük. A teljesség igénye nélküli felsorolásból is látszik, hogy a cselló folyamatos honi jelenléte nem elsősorban a langyoska popprodukciók sajátja volt. Mint ahogy a LEECHER muzsikája sem az!

Van egy hely egy mongóliai sivatagban, ahol – homokbuckák között – ősi, kultikus temetkezési helyen ékszerleleteket találtak. Közöttük hasonlókat, mint amilyen a mi szkíta szarvasunk. Ősi jelképek. Valószínű, hogy ősi zeneiséggel megszólaló tulajdonosaik a szertartásaikban is jelentős szerepet juttattak e leletekként előkerült tárgyaknak. A kincseket ismerhetjük, de az ősi zenét nem. Viszont az őserőt és elrévülést adó lelki-szertartás-zenék egyfajta megjelenését megfigyelhetjük a kecskeméti buckák között is. A mongolul „vízben szegény terület”-et jelentő hely, azaz az ÚZGIN ŰVER néven itt működik és több mint 15 éve ad ki lemezeket egy zenei műhely, valahol a rock, az etno-folk, a jazz és a kortársi kamarazene\műzene határmezsgyéjén. Mint a 2010-ben megjelent buCka-albumon is.

Dvořák – nem középiskolás fokon

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar nem először lépett fel a Szolnoki Főiskola központi elosztócsarnokában. Sőt, a tavaly elkezdett esteket az idei évre már bérletbe is foglalták. A Campus-bérlet harmadik előadását hallgathattuk meg 2010. április 19-én; Dvořák-estet hirdettek, Kelemen Barnabás hegedűművész részvételével.

Jim Hall a Trafóban

A Trafó az a hely, amelynek műsoraira figyelnünk kell. Műfajoktól függetlenül. 2010. április 8-án például egy dzsezlegendával találkozhattunk, és a feltörekvő magyar zenésznemzedék hangját is meghallhattuk. Múlt és jövő, fény és árnyék. Árnyék és fény. Jim Hall és Kovács Linda. Két minimálkoncert. Mert a 2009 decemberében a 79. évét betöltött Jim Hall-tól már eleve nem volt elvárható, hogy két félidőt erőben-fényben végigjátsszon; az előzenekartól meg nem lett volna etikus, hogy egy egykoron nagyobb fénnyel csillogó művészt a színpadon leiskolázzon.

Indiai klasszikus zene Shiv Kumar Sharmától

A szantur egy láb és pedál nélküli, verőkkel megszólaltatott, ölben elhelyezhető, kistermetű cimbalomféle. Legjelentősebb megszólaltatója a világon ma Shiv Kumar Sharma. Az idén 72. évét betöltött indiai mester most először járt Magyarországon. 2010. március 27-én a budapesti Trafóban adott feledhetetlen – hol meditatív, hol pedig extázissá fokozódó – hangulatú koncertet.

Aligha lehet nagyobb vágya egy jazzbarátnak, mint találkozni az utolsó nagy generáció tagjaival. Az 1930-as születésű amerikai gitáros, Jim Hall a bebop korszaktól kezdve végigjátszotta a jazztörténelmet. Kimagasló jelentőségét mindig megújulni kész stílusa igazolja, munkásságát pedig az utána következő nemzedékekre gyakorolt óriási hatása. Kötelező program...

Március utolsó hétvégéjét szó szerint végigtáncolhatjuk. A tavaszi fesztiválok leglátogatottabb eseménye minden évben az országos táncháztalálkozó. A Kárpát-medencei magyarságot és a hazai nemzetiségeket képviselő, műkedvelő és hivatásos előadók, néptáncegyüttesek és népművészek 2010-ben is a Papp László Budapest Sportarénában találkoznak egymással és a nagyközönséggel.

Egy kiállítás margójára

A Vasarely, az op-art úttörője című kiállítással bepillantást nyerhetünk egy nagy művész komoly játékába: aki egy adott téma, forma, színhatás variációinak a végigpróbálását könnyed eleganciával, szakmai tudással végzi. Vasarely az optikai hatásokkal építkező művészeti stílus színeivel, formáival, ritmusaival hív minket játszani ...

Basa Anikó képzőművész kiállításán műanyag kártyalapokból készült térbeli alkotások láthatók a Szolnoki Művésztelep Kert Galériájában...

Március 13-án estefele József Attila költészete beköltözött a Fesztivál Színházba. Sebő Ferenc „tanár úr" összegzésében - irodalmi és zenei példákkal, kortársi kritikákkal és visszaemlékezésekkel megerősítve - olyan irodalom\népzeneórán vehettünk részt, ahol a költő és a népzene viszonyával, illetve Sebő Ferenc József Attila-megzenésítéseinek történetével is megismerkedhettünk.

Kész díva, uralja a színpadot, árad belőle a szépség. És ahogy Soma is mondta öt évvel ezelőtt - az ember alig várja a pillanatot, hogy kinyissa a száját, és az a fénylő hang kjöjjön belőle. Pedig a 19 éves lány akkor még csak az első Megasztár-vetélkedő egyik ígérete volt. De a közönség csalhatatlanul felismerte benne az óriási tehetséget, és Tóth Veronika lett „az év hangja”. Azóta megjelent három lemeze, és a képernyőn is feltűnik néha. A hangja ugyanúgy, vagy még fényesebben csillog, de közben letisztult, tele van érzelemmel. Vajon öt év után visszatekintve mit jelentett számára a Megasztár. És mi történt vele azóta? Egyáltalán - mire elég a tehetség ma Magyarországon?

2009 decemberében Magyarország hat nagyvárosában mutatják be a Benkó Karácsonyi Mise című tradicionális jazz-oratóriumot. A koncerteken közreműködik Berki Tamás énekes és a 80 tagú Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar. A művet Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy vezényli.

Kétséges dolog koncertbeszámolót írni. Aki nem volt ott, annak igencsak keveset mondanak a lelkesítő sorok; aki pedig ott volt és más véleményt alkotott a hallottakról, az simán lehülyézheti a szerzőt. Most sem „igazi" kritikát olvashatnak, hanem Libisch Károly zene-esztéta szubjektív gondolatait a Művészetek Palotájában rendezett modernzenei eseményről és a vidékiség hátrányairól.

Egy premier előzményei

Önálló színtársulata lett Kispestnek. A jelenleg 13 fős csapat a nemrég felújított Kispesti Művelődési Házban talált otthonra. A szó legpozitívabb értelmében vett amatőr színházi társulat célja, hogy igazi, minőségi produkciókat állítson színpadra. Elsőként Moliére: A fösvény című klasszikus vígjátékát mutatták be 2010. januárjában két előadásban: 15-én és 16-án.

Beszélgetés Boros Csabával, a Republic basszusgitárosával

A név magáért beszél. A Republic együttes nagyjából egyidős a mai Magyar Köztársasággal. Tagjai együtt élték végig a „rendszerváltott” Magyarország két évtizedét, de nem a semmiből jöttek. Már húsz évvel ezelőtt is megvolt mindegyiküknek a saját zenei előélete. Ám hogy pont ők lesznek a következő évtized sikercsapata, azt talán maguk sem gondolták volna. A „köztársasági” zenekar lelkes karmesterével, a basszusgitáros Boros Csabával a változásokról és az állandóságokról beszélgettünk koncert előtt a Pestszentimrei Sportkastélyban, 2009. október 30-án.

Vérprofi. A színpadon egyszer sem remeg meg a hangja. Pedig koncert előtt elszív még egy cigarettát. De hát úristen, már negyvenhat éve annak, hogy azon a bizonyos 1962-63-as Ki Mit Tud?-on feltűnt. És győzött is az énekesek kategóriájában. Aztán mégsem lett belőle igazi „szólista”. Most már több mint három évtizede szongokat ad elő – a legjobbakat és a legjobban ebben az országban.

Hollywood cukorfalatkája visszatért régi szerepkörébe. A gond csak az, hogy ő maga már nem a régi, és a romantikus vígjáték sem olyan habkönnyű, mint amilyennek szánták. Viszont a Nők az a film, amelyben először hisszük el minden további nélkül, hogy bizony Meg Ryant is meg lehet csalni. A filmben és az életben is – bár egészen különböző okokból.

A nagy tánchullám a Szombati esti lázzal hozzánk is behömpölygött, de Európában még sokkal magasabbra csapott. 2008. szeptember 6-án az eurovíziós dalfesztiválok mintájára már a második Eurovíziós Táncfesztivált is megtartották 14 ország részvételével. Sajnos nélkülünk.

Oscar teste egy 24 karátos vékony aranyréteggel bevont masszív nikkel-réz-ezüst ötvözet. Súlya kb. 3,85 kg, magassága 34,29 cm. Nyolcvan évvel ezelőtt, amikor kitalálták, még alig törődött vele valaki. Ma meg sokan a lelküket is odaadnák a filmvilág legnagyobb presztízsű díjáért. Oscar páratlan karrierje az amerikai filmstúdiók legsikeresebb reklámfogása.

A kubai zenék lenyűgöző hatása a világ tánczenéjére a huszadik század első fele óta tart. A Buena Vista világsikere csak újabb impulzust adott ennek a fel-fellángoló érzelmi viszonynak.

Pezsi-film

Dokumentum-zsánerfilm Eliades Ochoa márciusi fellépéséről a Pestszentimrei Sportkastélyban, 14 percben – a beállástól kezdve, a világsztárral készült interjún át, a fergeteges ráadásig. Részletek felvillantásával idézi fel annak a koncertnek a hangulatát, amely a Sportkastélyt végképp felhelyezte a zenei világtérképre.

Humorban a pasik verhetetlennek érzik magukat (meg persze egy csomó más dologban is). A nőkön inkább viccelődni szoktak. Humorista nővel elvétve lehet csak találkozni, ezért sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a L'art pour l'art Társulat jeleneteinek többségét – beleértve a Besenyő család legtöbb szóviccét is – Szászi Móni írja.

Állócsillag a pop és a rock határvidékének égboltján. Demjén Ferenc koncertjein ma is ugyanolyan frenetikus a hangulat, mint harminc évvel ezelőtt volt. Pedig "csak fújja a dalt". De ettől néha libabőrös lesz a hátunk. Máskor meg gyerekként fújjuk együtt a jólismert nótákat. Az ország legnépszerűbb Rózsija az idén első alkalommal Pestszentimrén ragadta magával újra élőben a közönséget...

Egy kiállítás járja épp az országot. A magyar rocktörténet legsikeresebb zenekarára emlékezve idézi fel azokat az éveket, amikor Bambit ittunk, Pacsirta rádión hallgattuk Illéséket, és közben szépen átestünk egy zenei forradalmon is...

Beszélgetés Eliades Ochoával

A Buena Vista Social Club gitáros tenorja eddig már legalább negyven országban öregbítette a kubai zene jóhírét. Eliades Ochoa épp Madridból érkezett Budapestre új, megfiatalított zenekarával. Előtte Angliában turnézott, ahol többek között a londoni Barbicanben is fellépett, március 14-én pedig - bármily hihetetlen - a Pestszentimrei Sportkastélyban adott frenetikus koncertet...

A világhírű Buena Vista Social Club egyik utolsó élő csillaga, a cowboy-kalapjáról és speciális gitárjátékáról közismert Eliades Ochoa újra elhozta Budapestre a kubai zene leglényegét. Ezúttal saját zenekarával, a legjobb hagyományokat ötvöző Grupo Patriával lépett fel óriási sikerrel a két éve átadott, impozáns Pestszentimrei Sportkastélyban. A Buena Vista rajongói sem csalatkoztak, hiszen az album és a film legnépszerûbb dalai is felcsendültek.

Huszonöt év után találkozik két régi iskolatárs. Miltnek jól megy sora, nagymenő, sikeres, nős ember. Harry viszont egész idő alatt hiába kereste az élete értelmét. Ezért épp a folyóba készül vetni magát. Próbálkozzunk a szerelemmel – javasolja Milt. A szerelem – a csupa nagybetűs LAV – az egyetlen lehetőség, az egyetlen fény a sötét éjszakában – és Murray Schisgal groteszk komédiájában is.

Nem minden nap lehet egy királlyal találkozni egy megállóban. De ha a hazai blues királyáról van szó, a hely pedig a Téglagyári Megálló, akkor az eset nem példa nélkül való. Deák „Bill” Gyula és a Megálló közönsége ugyanis kölcsönösen szép emlékeket őriz a találkozásaikról.

A rockzene élő legendái még itt vannak közöttünk, hatvanévesen is ég bennük a tűz, viszont egyre kevesebben lesznek. Hiába, a rockerség idő előtt elnyűvi az embert...

A Barátok közt és a Szeress most! szereplői olykor még a tévésorozatban is átjártak egymáshoz, de arra is van példa, hogy a színpadon találkozzanak. Például Oszter Alexandra és Tóth Roland. A két népszerű színész a „Leszállás Párizsban” sikere után most az „Isten éltessen drágám!” című tipikusan olasz vígjátékban komédiázik együtt a Klubszínház utazó társulatával. A szerepeiket mintha egyenesen nekik írták volna: Alexandra természetesen egy temperamentumos olasz csaj, Roland pedig a rosszfiú, mi több, egyenesen egy maffiózó.

Ha a többség igennel felel, ki tartja számon a fanyalgókat? Hát Koltai Róbert. A népszerű művésszel a siker útjairól beszélgettünk – egy nagyon sikeres előadás előtti percekben.

A szabadtéri színpadokon az évszakhoz igazodva a könnyedebb, szórakoztatóbb darabok vannak abszolút túlsúlyban. A nevetés egészséges, hát még ha jó levegőn teheti az ember. A nyári színháznak nem kötelező maradandót alkotni, az viszont igen, hogy színvonalas szórakozást nyújtson.

A platina-ősz sörényű „Steve” az EDDA szólógitárosaként gyakran áll a kör közepén. Pataky Attila mellett is lenyűgöző frontember, showman tud lenni, mellesleg virtuóz zenész, aki bűvkörébe vonja a rajongókat. Ugyanakkor maga is rajongó, nem tagadta meg, sőt a mai napig játssza és hallgatja gyermek- és ifjúkori ideáljainak zenéjét. Saját zenekarában őszinte örömmel vonja be a közönséget a rockzene és a jazz fúziójából született, hihetetlenül gazdag és színes zenei világba.

A futball-EB döntőjét nézted, ahol egyetlen árva gól esett? Na ehhez képest a L`art pour l`art Társulat számolatlanul rúgta a gólokat a mérkőzés ideje alatt a Bókay-kertben. És tudod mit? Még a meccs poénját is lelőtte! Életemben nem fogom elfelejteni.

Szemben veled a vásznon az aktuális mozihős osztja az igazságot és az észt, a karodban az új barátnőd, felettetek meg a csillagos ég. Egyesek szerint nincs is szebb dolog az autósmozinál. Az amerikai Richard Milton Hollingshead találmánya 2008-ban épp 75 éves.

A St. Trinian's tényleg nem egy apácazárda. Ebben a lányneveldében kizárólag olyan dolgok esnek meg, amelyek miatt egyetlen szülő sem adná be ide jó szívvel a gyerekét.

Az ABBA-slágerek köré kanyarított világhírű musical filmváltozatában hollywoodi sztárok adnak elő egy szellemesen vidám történetet. Háttérben némi nosztalgiával, napfényes tengerparttal és egy bazi nagy görög lagzival.

Beszélgetés Dolák-Saly Róberttel

Amit mindig is meg akartam kérdezni Dolák-Salytól, azt most sem kérdeztem meg. Viszont megtudtam, hogy jó, ha az ember megőrzi a kíváncsiságát és az érzékenységét. Mert akkor leül egy hangszerhez, és jön belőle a zene...