Pesti Zsibongó

A GfK Hungária 2011 nyári felmérése szerint a magyar lakosság 42 százaléka a kisebb boltokat keresi. A hiper-szuper marketek varázsa nyugaton már rég leáldozott. Még válság sem kellett hozzá. Elég volt az üzemanyagárak növekedése, hogy az emberek rájöjjenek: nem is olyan gazdaságos rendszeresen kiutazni a város szélére egy-egy bevásárlás kedvéért. 2007-ben már Magyarországon is megtorpant az autós bevásárlások növekedési üteme. A belvárosi plázákat pedig a válság népteleníti el. Közben Németországban állami vagy önkormányzati támogatással építgetik a gyalogosan is elérhető kis és közepes méretű helyi élelmiszer áruházakat, sőt még az „Emma néninek” tulajdonított apró vegyesboltok is újra virágzásnak indultak. Különösen a kevésbé mobil lakosság, tehát az idősebbek, a kisgyermekesek és az otthon dolgozók intézik a bevásárlásaikat ezeken a helyeken, ahol a friss áru mellett egyúttal a legfrissebb pletykákat is beszerezhetik.

Alighanem ez lehet a vonzereje Pestszentlőrincen a Bókay-telepi kertváros és a Szent Lőrinc-lakótelep határán álló miniCoop ABC-nek is...

Könyvtáros volt és népességstatisztikus. Tiszta gondolkodású, precíz, határozott ember. Neki köszönhető a hatkötetes Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. De ő volt a magyar nyelvterület útjainak örök Vándora is, akit különös kötelék fűzött a magyar tájakhoz, az emberekhez és az általuk teremtett kultúrához. Tizenharmadikán, pénteken temették. Ezen a napon a barátai és tisztelői keltek útra, hogy a fizikai világban búcsút vegyenek Árpitól, a jámbor és szelíd, állhatatos és sziklaszilárd, rendkívüli embertől. A pestszentlőrinci Árpád-házi Szent Margit plébánia altemplomában a gyász mellett döbbenet és keserűség lett úrrá, amikor a személytelen egyházi szertartás végén hamvai az osszáriumba hullottak. Nincs tehát sír, ahová el lehetne zarándokolni, letenni a kegyelet virágait. A nyomasztó űrben végül két nagyon személyes hang idézte vissza méltóképpen Ernszt Árpád alakját, könnyessé oldva az elválást egy nagy embertől, „aki csendesen, őszinte alázattal tudott nagyon naggyá lenni”. A folytatásban Zelnik József író-etnográfus és Tánczos Vilmos néprajzkutató, az erdélyi magyar tudományegyetem előadótanára megrázó búcsúztatóját olvashatják...

Gyermekkorunk múltba süllyedt világát talán a karácsony előtti várakozás hangulata idézi fel bennünk a legérzékletesebben. Rég nem látott képek, arcok, tárgyak, helyek és helyzetek, rég elfeledett illatok, ízek, érzések támadnak fel a semmiből évről évre visszatérően. Az elmúlás füstköde ugyan megkeseríti valamelyest a szánk ízét, mégis jól esik legalább pillanatokra visszamerülni a csodákra váró ártatlanság korába.

Kádárkádiában éltem én is… és ezt el kellene néktek mesélnem. Még akkor is, ha nem mese ez, gyermek. Nagy politikai mesélők, „tiszta” neofiták hordják elénk az életük hordalékait, tapasztanak belőle maguknak sárfészket a magasban, és másoknak a szörnyűségek kicsiny viskóit. Pedig a magasban csak a haza lehetne, s benne mindnyájunk eltelt bő fél évszázada, úgy, ahogy volt, s ahogy most már távolabbról egy kicsit tisztábban lehetne látni...

Imre herceg a második helyen áll az Árpád-házi szentek sorában. A fiatalon elhunyt királyfi halálának helyszínén, az erdélyi Biharban valaha apátság állott. A kolostor már rég elpusztult, a hegyközi település neve azonban máig megőrizte Imre herceg nevét. Most közadakodásból egy ökumenikus kápolna épül Hegyközszentimre határában. Az épület három funkciót is betölt. Először is emléket állít Szent Imre hercegnek és az Árpád-házi szenteknek. Másodszor ravatalozóként szolgál, harmadsorban pedig a tornya egyben kilátó is, ahonnan messzire belátható a Berettyó festői völgye és a távolabbi vidékek.

Bartók hazájában élve gyakran tapasztaljuk, hogy milyen kevesen értik meg a zseniális magyar komponista zenéjét. De talán nem is a hallgatókban van a hiba, hanem a rácsodálkozás lehetőségének hiányában? Még Ujfalussy Józsefet, a kiváló, Kossuth-, Széchenyi- és Herder-díjas zenekutatót is egy meghatározó koncertélmény indította el zenetörténészi munkásságának egyik főcsapásán. Az akkor huszonnyolc éves fiatalember később rendkívüli karriert futott be a hazai zenei élet rangos posztjain, de elsősorban mint tanár és zenetudós. Pályatársaitól főleg szellemi függetlensége, nyitottsága és szerénysége különböztette meg. Ezért búcsúzunk tőle egy személyes nekrológ közreadásával.

Az egykori Állami lakótelep a mai Havanna-telep helyén állott, és a közhiedelemmel ellentétben nem volt nyomortelep, bár valóban szegény emberek lakták. A telep létrejöttét a Trianoni Békeszerződés következményei tették szükségessé. Első lakói az elcsatolt területekről érkezett, magyar ajkú menekültek voltak.

A Salzburg közelében fekvő kis oberndorfi kápolna minden karácsonykor zarándokhellyé válik. Ezen a helyen hangzott fel először a kereszténység legismertebb karácsonyi éneke, a „Csendes éj”.

Ízelítő az idei vigadalomhoz. Ebben a kis zsáner dokumentumfilmben a 2009-es Krepuska fesztivál néhány jó hangulatú pillanatát osztjuk meg olvasóinkkal. Már csak azért is, mert a 2010-es program sokban hasonló lesz. Szeptember 25-én, a Bókay-kert színpadán ismét színes műsort adnak a testvérvárosok küldöttei, jönnek a fogatok és a gólyalábasok, ahogy a jóféle tállyai bor sem hiányozhat.

Ha van mit betakarítani, lehet szüretelni. Még szőlő sem kell feltétlenül hozzá. Szeptember utolsó hétvégéjén tartják a Krepuska Géza Európai Szüreti, Kulturális-Művészeti, Nevelési fesztivált Pestszentimrén és –lőrincen.

Miután megtette a szükséges lépéseket a munkaügyi központban, felfigyelt egy álláslehetőségre. Levélkihordó postást kerestek. Állástalan hősünk elgondolkodott. A mérnöki munkát számítógép előtt ülve végezte. Elképzelte, hogy az egész napi fenékhízlalás helyett megőrizhetné a kondícióját, sőt még az állóképességét is fejleszthetné...

Karácsony előtt az ember irracionális módon mindig abban reménykedik, hogy a menny egy darabkája megjelenhet itt, a földön. Az erre való univerzális várakozás és vágyakozás ideje az Advent. Kinek-kinek aszerint, hogy mi jelenti a mennyországot, olyan az adventje. Akár gyertyát gyújt hozzá, akár nem.

Tüzet rakni a szabadban – nem is olyan egyszerű dolog. Biztonságos hely, alkalmas fa, száraz gyutacs és némi szakértelem kell hozzá. A tábortűzhöz ezen felül még tábor is kellene. Egy jó táborban az összetartozás jóleső melege járja át a közösen megrakott tűz mellett ülőket. A tábortűz romantikája életre szóló élmény.

Nem azt a gyereket sajnálom, aki az egész nyarát a napközis táborban tölti, hanem azt, akinek még ez sem adatik meg. Észre vettétek? A szülők valahogy nem annyira várják a nyári szünidőt, mint a gyerekek. Sőt, néhányan kétségbe is esnek, hogy te jó ég, ki fog vigyázni a gyerekükre, miközben ők dolgoznak...

Az utánpótlást a magyar Botafogónál is edzőtáborba küldik. Csak itt nem brazil focit gyakorolnak, hanem latin táncot.