Jókai Mór romantikus történetéből, A cigánybáróból nemcsak operett készült, hanem a magyar rajzfilmek egyik legnagyobb klasszikusa is – a „Szaffi”. A cím jogos, mivel az elbeszélés száz évvel korábban Szaffi címmel jelent meg a Székely Nemzet hasábjain, tizenkilenc folytatásban. A nagy mesemondó biztosan nem venné rossz néven, hogy a cigánybáróként elhíresült nemesúrfi és a szép török lány love storyjával újabban már népi zenés változatban is megismerkedhetnek a kisebb és a nagyobb gyerekek.
„Fantasztikus, szertelen mese” – amit Mikszáth Kálmán valamikor Jókai írói hibái közé sorolt, az valójában a mai gyermekded tömegművészetek alapélelmiszere lett.
A cigánybáróban van néhány logikai bukfenc, hogyne. De ezek csak a figyelmes olvasónak tűnnek fel. Egy operettől, egy rajzfilmtől vagy egy mesejátéktól azonban ki kéri számon a logikát? Ezek után teljesen természetes, hogy a különböző feldolgozások elég szabadon bánnak az eredeti történettel. Az események, a kalandok, a mellékszereplők, sőt még a rokoni szálak is különbözhetnek, de a két főhős jelleme változatlan. És végül is erről, az ő személyiségükről és állhatatosságukról szól Jókai meséje.
Színlap
Jókai Mór Rossa László - Lénárt László:
SZAFFI
népi zenés gyermekszínmű
2008. augusztus 15-én 17 órakor
A BÓKAY-KERT SZABADTÉRI SZÍNPADÁN (BP. XVIII., Szélmalom u. 33.)
Szereposztás:
Botsinkay Jónás Presits Tamás Szaffi Presits Bernadett / Fogarassy Bernadett Czaffrinka anyó Borbáth Ottília / Jancsó Sarolta / Buzogány Márta Kormányzó Nádházy Péter / Bodrogi Attila Puzzola, a szolgája Fogarassy András / Kecskeméti Róbert Loncsár papa Lénárt László / Németh László
és a "cigányzenekar"
Színpadra alkalmazta: Benedek Gyula
Rendező: Nádházy Péter
Belépő: 800.- Ft
Botsinkay Jónás egy szegény és árva fiú, de egy hatalmas temesi földbirtok és egy titokzatos vagyon örököse. Szaffi meg egy kis kócos „cigánylány”, akinek szintén megvan a maga titokzatos kincse. Sőt, a történet végére kiderül, hogy ő maga a legnagyobb kincs.
Jónás úrfi kalandjainak hátterében a 18. századi Magyarországot látjuk. Pontosabban a délvidéki Bánságot, ahol a törökök lerombolták a folyók gátjait és mocsárrá változtatták az egész tartományt. A törököt éppen Jónás születésekor űzték ki, de csak azért, hogy nyomban utána betelepüljön az osztrák. Kezdődik az újabb nyomorúság, ennek ellenére a gáláns magyar nemesek mégis felajánlják a kardjukat Mária Teréziának, az osztrák császárnőnek. Jónás úrfi is hadba indul, ahonnét dicsőséggel és bárói ranggal tér haza. Egyetlen gondja marad csupán: Szaffi, a „cigánylány”.
Alig jelent meg Jókai meséje, amikor az ifjabb Johann Strauss már operettet is írt belőle. Akkoriban, a levert 48-as szabadságharc és a Kiegyezés után a történetnek erős politikai felhangjai is voltak. Valószínűleg azért, mert a teljes dramaturgiát maga Jókai írta meg, nem pedig a szövegkönyvíró, az amúgy Metternich-rajongó Ignaz Schnitzer. Schnitzer inkább a Petőfi-versek fordításában volt járatos, ennek köszönhető a Szabadság szerelem és a Magyar nemes „beleköltése” a librettóba.
Ma persze megint más aktuális üzenetet próbálhatunk kiolvasni Jókai történetéből. Például hogy légy toleráns, hogy ne ítélj a bőrszín alapján stb. De ha gyerekként vagy akár felnőttként beülünk egy Szaffi-előadásra, valószínűleg a mesére, a színészek játékára vagy éppen a muzsikára leszünk kíváncsiak.
Mert a muzsika már elválaszthatatlan a történettől. Annak idején maga Jókai kínálta fel, hogy régi magyar és cigány dalokat énekelne fel Straussnak. Ám a klasszikus harmóniavilágban élő maestro legfeljebb néhány magyaros és cigányos motívumot igényelt.
Más a helyzet a Fogi Színháza által előadott népi zenés gyermekszínművel. Ennek zenéjét az a Rossa László szerezte, aki a Zeneakadémián Farkas Ferenc növendékeként végezte el a zeneszerzés szakot, és évtizedek óta a Honvéd Táncszínház házi szerzője. Szóval néhány tánclépéssel valószínűleg közelebb van Jókaihoz, mint a Valcerkirály.
FOGI SZÍNHÁZA
Az elnevezés Fogarassy András becenevéből származik, a színész-rendező-koreográfus köré csoportosuló színészek 1999 óta lépnek fel ezen a néven. Fogi Színházának társulatát afféle „állandó vendégként” más színházakban is játszó színészeknek egy meghatározott köre alkotja.
Kilencéves működésük alatt tekintélyes repertoárt halmoztak fel. Gyerekelőadásaik részben klasszikussá vált rajzfilmek, illetve bábfilmek színpadi feldolgozásai (Szaffi, Vuk, Süsü, Frakk, a macskák réme, Mirr-Murr, Dr. Bubó, Az oroszlánkirály meséje), másrészt a meseirodalom jól ismert, népszerű művei (Micimackó, Rigócsőr királyfi, Kis herceg).
A Fogi Színháza gyerekelőadásaiban is fontos szerep jut a zenének, a felnőtteknek szóló előadások pedig főleg operettek (Mágnás Miska, Luxemburg grófja, Mária főhadnagy), illetve két régi vágású zenés vígjáték: Fényes Szabolcs: Egy szoknya egy nadrág, és Eisemann Mihály: Fiatalság bolondság. Sőt van egy különleges krimijük is: Meghívás egy gyilkos vacsorára címmel, amelyben a közönségnek kell kitalálnia a gyilkos kilétét.
Előadásaikkal megrendelésre „házhoz mennek” a budapesti és vidéki művelődési házakba, gyakori vendégei a Kölyökhajónak és a Lurdy Színháznak, rendszeresen játszanak a Karinthy Színházban és a Gózon Gyula Kamaraszínházban, nyáron pedig a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Idézőjelben volt írva Írta: Angéla,
2015.01.30. 19:07
Már bocsánat, de az Ahmed Sophie a Szaffi című rajzfilmben szerepel. Igaz, hogy az is Jókai Cigánybárója alapján készült, de nem teljesen azonos vele. El kell olvasni a Jókai regényét. Abból kiderül, hogy Szaffi anyja Cafrinka, a boszorkány cigányasszony volt, vagy legalábbis ő nevelte fel, ugyanakkor valóban Mehemed temesvári pasa volt az apjat. Emiatt ő török is meg cigány is. Ebben a cikkben nem a rajzfilmről van szó, hanem egy színházi előadásról. A leírásban is idézőjelben szerepel, hogy "cigánylány". A bevezetőjében pedig arról van szó, hogy "a cigánybáróként elhíresült nemesúrfi és a szép török lány love storyja".
Kutyabörleszk 4 és fél percben Samu mindössze 9 hetes, fajtiszta golden retriever. Ez a tény nem hozza zavarba. A kiskutya egy hete buzgón ismerkedik az új otthonával, a kerttel és a játékaival. Bár még nem tudja pontosan, hogy ki is az ő gazdija, mindenesetre lelkesen igyekszik mindenkinek a kedvében járni. Ez sikerül is neki. Kutyálkodási gyakorlatait szemlélve csak a macska bizalmatlan....
Pezsi-film
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >> Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Kattints a képekre!
Pezsi Tipp! Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...