KádÁRKÁDIA |
Írta: Zelnik József | |
2009.04.15. | |
Kádárkádiában éltem én is… és ezt el kellene néktek mesélnem. Még akkor is, ha nem mese ez, gyermek. Nagy politikai mesélők, „tiszta” neofiták hordják elénk az életük hordalékait, tapasztanak belőle maguknak sárfészket a magasban, és másoknak a szörnyűségek kicsiny viskóit. Pedig a magasban csak a haza lehetne, s benne mindnyájunk eltelt bő fél évszázada, úgy, ahogy volt, s ahogy most már távolabbról egy kicsit tisztábban lehetne látni. Persze először mindnyájunknak az önkritika magasából kellene vizsgálódnunk. Magunkról könyörtelenül, másokról könyörületesen. Elmúlt életünk Árkádiája megérdemelné pásztori tekintetünk még akkor is, ha csak ritkán idilli, többnyire zavaros Kádárkádia volt, bűnös dagonyázások kádárkádja. Szemlénknek nem az lenne az értelme, hogy részvéttel tekinthessünk önigazoló vagy önsanyargató lelki tántorgásainkra, hanem hogy fiaink elkerülhessék a mi csapdáinkat. Az ügynökiáda sem azért fontos, hogy leleplezzük a fásult, elszerencsétlenült sorsokat, hanem hogy meggyőzzük gyermekeinket: nem szabad elárulni egymást… És nem csak azért, mert az csúnya dolog, hanem mert ránk dől gnóm gólem életünk, a gonosz sugárzástól kihull a bárányok selymes gyapja, kiég az otthon zöld füve, és Árkádia Atlantisznál is mélyebbre süllyed. De milyen esélye van az igaz mesének a totális kérdéstilalom idejében, mikor csak az engedtetik meg, hogy bűnbakkereső ószövetségi csapdák és mitifikáló újszövetségi legendák között tántorogjunk? Marad a varázsmese, a nyelvvarázs, bujdosni haramiásan, nagylászlósan interferenciás lelki tájakon, vagy van más út is? Olyan, amit nem csak a beavatottak értenek, hanem a nép is, az istenadta? Mikor mondtunk „ezeknek” igazat a történelemben mi, értelmiségiek? „Igazságainkat” mindig hatalmi céljaink igazították. Ha teológiát írtunk is, valahol mélyen az is többnyire a hatalom teológiája volt. Ha lelepleztünk egy „vallást”, egyből mindig „ellenvallást” alapítottunk, mint Mózes Egyiptomban. Meddig terjed a bátorságunk, milyen mélyre mer hatolni az igazságkeresésünk? Túllép-e a történetírók sokszor tudatosan szétszerkesztett szemléletén, ami általában csak a vélt vagy valós ellenfél ideológiájának, indítékainak, tetteinek kritikai összefoglalásából szerkesztett saját üdvtörténetecske, és a gondolkodást megsemmisítő, nyelvi terror szülte ellentétpárok foglalata: forradalom–ellenforradalom, szocializmus– kapitalizmus, fasizmus–antifasizmus, lopok és antilopok… Ez így nem megy tovább. A Kádár-rendszer politikai és jogi átvilágítása mai beteg politikai világunk miatt lehetetlen. A szellemi-lelki átvilágítás talán még lehetséges. Kádárkádiát, ahol valójában egy időcsapdában ott ragadtunk, talán még megközelíthetjük misztikus módszerekkel és józan parasztésszel, a kétszerkettő józanságával és a kabbala négyességével. Így végül is még egyszer el kell mennünk Kádárkádiába. Nem azért, hogy igazolást keressünk szánalmasan heroikusnak vélt életünkre. Főleg nem azért, hogy ellenfeleink és saját magunk mosatlan „ruháit” és mosdatlan lelkeit leltározzuk, hanem hogy visszaszerezzünk valamit a sorsunk jobbik oldalából, ami az ifjúságunk volt. Meg kell vizsgálnunk, hogy az a jelzős Árkádia, azért egy kicsit Árkádia volt-e, mert azt-ezt öröklik gyermekeink. Öröklik mulandó ligeteinket, ahol találkozhatunk sumák politikai szatírokkal, eszmehű farizeusokkal, minden birodalmat mindig kiszolgáló szadduceusokkal, forrófejű zelótákkal, Jóbbal is… és faun-magunkkal. PezsiLexikon: ÁrkádiaEredetileg a Peloponnészosz-félsziget közepén található vidék, amelyet egy ősgörög pásztornép lakott. Már a hellenizmus korában is az aranykor színhelyének tartották, ahol az emberek az idilli természet lágy ölén, gondtalanul, elégedetten, boldog pásztorokként éltek. Árkádia ideális témája volt az ókori pásztorköltészetnek, például Vergilius pásztorverseinek is. A latin nyelvű irodalomban gyakran Szicíliába helyezték át. Később az európai reneszánsz és a barokk gazdag bukolikus irodalmában éli fénykorát Árkádia témája, és számos 16-18. századi festményen is megjelenik. Az Árkádiában éltem én is kifejezés az Et in Arcadia ego latin mondatból ered, amelynek jelentését máig vitatják. Először egy olasz barokk festő, Giovanni Francesco Barbieri (szül. Guercino) azonos című festményén tűnt fel. A szöveg egy falrészletre van felírva, ezen pedig egy koponya fekszik, melyet pásztorok figyelnek elgondolkodva. A csendélet egyfajta memento morinak is tekinthető, amely arra figyelmezteti a pásztorokat, hogy lám, még Árkádiában, a legnagyobb idill közepette is ott leselkedik a halál. Eszerint a mondatot úgy is fordíthatjuk, hogy Még Árkádiában is ott vagyok (mármint a halál). Mivel azonban a talányos latin mondatból hiányzik az ige, ezért született egy másik - sokkal közkeletűbb - fordítása is, amely úgy hangzik: Én is voltam Árkádiában... vagy Árkádiában éltem én is. Ilyen értelemben használja Goethe és Schiller is. Nagyításhoz kattints a képre!
Kapcsolódó cikkek
E-mailben elküldöm
Olvasta: 13773 Hozzászólások (8)
...
Írta: szahara, 2009.07.13. 13:14
kiváló itt ez a Zorán-klip. Ja és kicsit ledöbbentem, hogy 87-es. mondjuk a hangszerelésből hallani, mert sokkal jobb,mint a maiak. Na de a szöveg! több mint 20 évvel később pláne süt, hát még így ezzel a velőbe hatoló cikkel. Hát páran mélyen magukba szállhatnának tőle. az összes oldalon.
...
Írta: parasztész, 2009.08.21. 15:30
ne csapjuk be magunkat,a kádárkor nem ért véget,akik szakadék szélére vitték az országot azoknak a kölykei most lökik bele éppen, én így látom parasztésszel
...
Írta: vaskarika, 2010.03.07. 14:37
Parasztésznek van valami igaza, mikor az "új jelölt, új program" plakátokat nézem, mögöttük a régi MSZP-s gárdával. De én most már arra vagyok inkább kíváncsi,hogy a szégyenletes Gyurcsánykádia után mit hoz nekünk az Orbánkádia. Biztos ebben is lesz valami jó, pláne annak, aki fiatal, és örül az életnek, mint majom a farkának, meg nincs is még elég nagy rálátása a dolgok alakulására.
Ha félted a szabadságod...
Írta: timur, 2010.04.04. 17:26
Meg még egy apró kiegészítés: kukkantsuk csak már meg az aktuális óriás plakátokat a városban, az egyik MSZP-s óriásplakát a következőt hirdeti méteres betűkkel:
"Ha félted a szabadságodat, Szavazz az MSZP-re" na akkor inkább lássuk az Orbánkádiát, mert ha ez a plakát nem egy freudi elszólás akkor semmi... Szerintem gazdasági válságból (lásd Roosevelt féle new deal a harmincas években) közmunkaprogramokkal lehet kilábalni. Orbán úgyis munkahelyeket ígért. Hát egy jó közmunkaprogram lehet, speciálisan a mi rendszert nem, csak gatyát váltott hazánkban: börtönöket építeni de nagy mennyiségben, mert sok az arra "kiérdemesült" parazita, s mint tudjuk már ma is a bíróságaink sokszor azért nem hoznak szabadságvesztés ítéletet, mert bekalkulálják, hogy nincs hely.
a munka nemesit
Írta: emzi, 2010.04.20. 14:22
timur, tökre igaz. de dolgoztassák is meg őket a börtönben ne csak pihizzenek!
a Cuslág is tanuljon már emberséget!
Senkikföldje
Írta: Zaher, 2011.02.11. 23:15
Hát most már szépen túlléptünk a poszt-Kádár-korszakon is, semmit sem tisztáztunk, és csak azt látjuk, hogy még tovább növekszik a homály. A hatalomból kipottyantak nyüszítenek, mint a sebzett kutyák. A színfalak mögött (sőt előtt is) zajlik a koncon való marakodás. (Csak azon csodálkozom, hogy még mindig van konc.) Az újdondászok ügynök- és pártmúltján már nem is csodálkozunk. A "nemzeti" "forradalom" és egyéb fogalmak pont olyan idézőjelesek, mint annak idején a szocialista demokrácia volt. Ez nem is ország, nem is haza. Itt már minden megtörténhet. Ez a senkikföldje.
kérdések Írta: protocool, 2011.06.09. 13:09
vaskarikával értek egyet, annak jó, akinek nincs rálátása és örül mint majom a farkának. de évről évre csak nagyobb a rálátás, és felvetődnek olyan kérdések, amiket nem is tudtunk megfogalmazni. És nem azért vetődnek fel,mert a média vagy egy politikus veti fel,hanem saját magunk. Sőt az inkább az benne az érdekes, hogy annak ELLENÉRE vetődnek fel, hogy mit mondanak a megmondók. A kétharmadnak talán annyi a haszna, hogy kezd kiderülni ,hogy nem fekete-fehér (vagy zöld-piros, vagy kék-narancs stb.), tehát nem két szinű a világ, mert ezek csupán a megvezettetés színpárjai
Szólj hozzá Te is!
|
< Előző cikk | Következő cikk > |
---|
Blogger kameránk szemüvegén keresztül >>
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Mozi-cikkek filmjeinkről...
Télvégi saláták |
Aranykönyves Júlia |
A nagypénteki hal |
Illemhely-TUDOMÁNY |
Az Állami lakótelep |
Búcsú Laci bácsitól |
Szolnokon is "Kész a leltár" |
Az Állami lakótelep |
Ajánlott böngészőnk
Kattints a képre!
A leggyorsabb és
legbiztonságosabb böngésző.
Magyarul beszél és ingyenes.
Ráadásul mindent látni fogsz...
Töltsd le és installáld
pillanatok alatt!
Pezsi blogger kamera >>
Pezsi Tipp!
Egy már nyitott kártya mellett, a balra és jobbra mutató billentyű-nyilakkal közvetlenül is lépegethetsz a filmek között, illetve egyszerre több filmkártyát is kinyithatsz, azokat tologatva elrendezheted. A lejátszás kezeléséhez vidd az egeret a film fölé...
Aki hallja adja át!
Pesti László, a Népliget örökös főkertésze és - ebben az első sorozatban állandó szerzőtársaként - Tarjányi Ferenc eredeti írásainak első sorozatát nyújtjuk át olvasóinknak. Az írások a "Pesti kertek" rovat szerves részei, melyeket Laci bácsi kérésének eleget téve teszünk közkinccsé. A cikkek és a kapcsolódó, Laci bácsi által rajzolt helyszínrajzok a fenti képek bármelyikére kattintva elérhetők. Az egérrel a képek fölé navigálva a cikkek, térképek címe is megjelenik ("alt tag"). A fenti állományt folyamatosan bővítve tesszük közzé, de az első sorozat teljes anyaga, összesen 13 írás, >> Varga E. Árpád-nak köszönhetően már elérhető a KIA Ökológiai Könyvtár >> honlapján...