Pesti Zsibongó

A Hofherr-villa ma - mint Új-Tündérkert

A Múzeumok Éjszakáját Pestszentlőrincen a Gyöngyvirág utca 8. szám alatt, az egykori Hofherr-villa, azaz a jelenlegi Új-Tündérkert étterem, kávéház és cukrászda kertjében is eltölthetted. 2009. június 20-án este hattól éjfélig tartó programok idézték meg egy több mint százéves villanegyed egykori hangulatát.

A hely szelleme

A Gyöngyvirág utca ősét a szép Grassalkovich-birtok tölgyes vadaskertjébe vágták hajdanán. Majd mintegy 130 évvel ezelőtt elegáns villák épültek mindkét oldalán, nyári vagy végleges otthont adva politikusoknak, tudósoknak, vagyonos üzletembereknek, a település vezetőinek. A villák egy részét a területet parcellázó gróf Lónyay Menyhért nagyhatalmú pénzügyminiszter (rövid ideig miniszterelnök) építtette párizsi tervek alapján. Az egyikbe ő maga költözött, míg a többit a barátainak, ismerőseinek adta el.

Lónyay az 1870-es évek vége felé költözött a budai vár lejtőjén épített, fényesen berendezett palotájából a Budapest melletti szentlőrinci birtokára, ahol azután haláláig lakott. Szabolcs megyei, zempléni, beregi és erdélyi birtokainak ügyeit rendezve mindig ide vonult vissza, és szabad idejét az elnöklete alatt álló tudományos akadémiának, földhitelintézetnek és a tudományoknak szentelte. Rajongva tisztelte gróf Széchenyi Istvánt, és sokat tett a legnagyobb magyar szellemi hagyatékának megőrzéséért.

Lónyay felesége, Kappel Emília viszont egy másik nagy magyar, Petőfi Sándor emlékét őrizte meg lőrinci szalonjában, igaz, csak a férje halála után. Ennek az volt az oka, hogy Lónyayt megelőzően a költő is megkérte Emília kezét. Petőfi 1844 nyarán esett szerelembe az akkor 20 éves, szőke, kék szemű leány iránt, akit egy színházi előadáson és egy Liszt-koncerten csodált meg. Az elbűvölő és intelligens szépség egy dúsgazdag bankár egyetlen leánykája volt, így a szegény költő esélyei természetesen a nullával voltak egyenlők, ennek ellenére Petőfi elhatározta, hogy megkéri imádottja kezét. A lánykérésre Czakó Zsigmondot vitte magával a fényes Kappel-palotába, ahol a gazdag bankár udvariasan, mégis lekezelő módon fogadta az önérzetes fiatalembert. Petőfi soha többé nem tette be hozzájuk a lábát, viharos élete új szerelmek, majd a halhatatlanság felé sodorta. Emília pedig 1845. szeptember 20-án házasságot kötött Lónyay Menyhért gróffal, akinek 1883-ban bekövetkezett halála után nyitotta meg irodalmi szalonját Szentlőrincen – Petőfi emlékének ápolására.

1877-ben már 16 villa állt a domboldalon, egyenként kétholdas kertekkel. Az akkoriban „Villatelep” néven ismert nyaralótelepre vonult ki többek között Puskás Tivadar (a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálója) és Margó Tivadar (orvos, természettudós), aki Pusztaszentlőrincen is halt meg 1896-ban.

A Karmelita-kápolna

A Gyöngyvirág utcában működött a Jézus Isteni Szívéről elnevezett karmelita apácák fiúnevelő-intézete és árvaháza, amelyet 1916-ban kápolnával is bővítettek. A többnyire németajkú apácák főnöknője Puskás Tivadar feltaláló testvére, Puskás Etelka volt. A gyönyörű, évszázados tölgyekkel díszített, kerttel körülvett úrilak szép környezetet biztosított védenceiknek. Ma a Szt. Lőrinc Katolikus Általános Iskola működik a falak között.

Ma is van egy gyermekotthon a Gyöngyvirág utcában. Ám a közhiedelemmel ellentétben a Nefelejcs utca sarkán álló Napsugár Gyermekotthon nem Eötvös Lorándnak, hanem a község egykori főjegyzőjének, Kuszenda Lajosnak volt a villája.

A régi Tündérkert (ma a Dohnányi zeneiskola)

Jelenleg a Dohnányi Ernő Zeneiskolának ad otthont az egykori Tündérkert Vendéglő, amely 1911. június 4-én kerthelyiséges mulatóként nyílt meg. Eredetileg Bogyai József földbirtokos tulajdona volt az ingatlan. Az ünnepi házavatón száz vacsoravendég jelent meg, és az estélyt tűzijáték, tombola, rakétaeregetés tette színesebbé. Még abban az évben Klein vendéglős vette át a villát és a hozzá tartozó parkot. Három szoba átalakításával nagy termet alakított ki, ahol bálokat, színielőadásokat, népgyűléseket tartottak, télen étteremként működött. 1936-ban megvásárolta az állam, és az akkor már megyei városi rangra emelkedett Pestszentlőrinc gimnáziuma költözött az épületbe. Ehhez azonban szűknek bizonyult, ezért a háborúig gyermekotthon kapott helyet benne, majd a Szabó Ervin könyvtár költözött a falai közé.

Bánky Vilma

A parcellázás folytatásával a villatelep a környező utcákra is kiterjedt. Ma ezt a területet hívjuk Lónyaytelepnek. Bánky Vilma, a némafilmek hollywoodi sztárja még gépírólány korában itt lakott egy ideig abban az épületben, ahol ma a Teleki utca 50-52. számú ház áll.

Bánky Vilma, a némafilmek legnagyobb hollywoodi sztárja

A fiatal színésznő 1925-ben érkezett meg az USA-ba Samuel Goldwinnak (a Metro Goldwin Mayer filmgyár tulajdonos-producerének) személyes felfedezettjeként. Első filmje után valósággal Bánky-lázban égett Amerika. Állandó partnere a fiatalon elhunyt szívtipró Rudolf Valentino volt, akinek utolsó filmjében, A sejk fia című kasszasikerben is ő volt a női főszereplő. A filmet 1926-ban hónapokon át vetítették teltházzal szinte az egész világon, így természetesen Budapesten is. Következő partnere Ronald Colman volt, akivel a Fekete angyal leforgatása után a húszas évek végének legnépszerűbb hollywoodi álompárját alkották. De csak a filmeken, mert a magyar színésznő a valóságban egy francia származású amerikai filmszínésszel, Rod la Rocque-val kötött házasságot 1927. június 26-án.

Amikor Bánky Vilma 1928-ban már mint világsztár hazalátogatott Magyarországra, a közönséggel való találkozása tömegjelenetté fajult, harminc rendőrt kellett kirendelni az emberek féken tartására. A lapok minden lépéséről beszámoltak, így arról is, amikor meglátogatta a szüleit Pestszentlőrincen. A kor neves magyar politikusai, előkelőségei és színészei jelentek meg a tiszteletére rendezett esteken, vacsorákon és fogadásokon. Látogatást tett a Parlamentben is. Szinte lépni sem tudott a hazai és a külföldi tudósítók gyűrűjében. Hát még amikor a férje is megérkezett. Egy igazi hollywoodi sztárházaspár Budapesten!

Két év múlva azonban a hangosfilm megjelenése véget vetett Bánky sztárságának. Erős akcentusa, halovány orgánuma nem tette alkalmassá a filmszereplésre. Utoljára Németországban filmezett. Legutolsó amerikai sikerét viszont egy magyar témájú színdarabban, a Papriká-ban aratta a Broadway-n. Ezután teljesen visszavonult és férje asszisztense lett, aki még jó darabig filmszínészként aratta sikereit, majd az MGM producere lett. A házasságuk egy életre szólt. Igazi boldogságban éltek a Sunset Boulevardon lévő házukban, Rod 1969-ben bekövetkezett haláláig. Az 1950-es években Bánky Vilma újra a magazinok élére került, ezúttal mint sikeres profi női golfversenyző, és még nyolcvanéves korában is aktívan golfozott. 1991-ben, 93 éves korában hunyt el egy kaliforniai kórházban. Végrendeletében egymillió dollárt hagyott a rászoruló, tehetséges gyerekek továbbtanulását támogató "Banky-La Rocque Foundation" nevű alapítványra. amely ma is aktívan működik.

A Bánky-család a II. világháború vége felé költözött Pestszenlőrincről Hódmezővásárhelyre. De Bánky Vilma már nem látogatott többé haza a háború után. Itthon, Magyarországon az emléke teljesen szinte elhalványult. Mindenesetre az amerikai és az egyetemes filmtörténet a némafilm-korszak legnagyobb színésznőjeként tartja számon Vilma Bankyt.

Fedák Sári

Fedák Sári, a nagy primadonna - Raskó Gézával

Kontra, szubkontra, rekontra, mordkontra – Fedák Sári. A legnagyobb ütés a rablóultiban. És minden idők egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznője.

Fedák Sári 1917-ben vásárolt egy elegáns kertes villát Pestszentlőrincen, a Gyöngyvirág utcában a szülei számára.

A neve ekkor már fogalom volt. A közönség ünnepelte, de ő mindig elégedetlen volt önmagával. A huszadik század elejének legnagyobb operett-primadonnája lett, pedig nem is volt jó hangja, viszont nagyszerű előadó volt és temperamentumos táncos.

1900-ban, huszonegy évesen kezdte a pályáját, amelynek során játszott a Magyar Színházban, a Népszínházban, a Vígben, a Király Színházban, majd eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba, és 1934-ben bejárta az Egyesült Államok magyarlakta városait is.

1912-től vadházasságban élt Molnár Ferenc íróval, akivel 1922-ben össze is házasodott, majd 1926-ban botrányok közepette elvált.

1919-ben Szamuelyvel autózott Budapesten és toborzott a nép között. Lelkesített, rábeszélt és csókot ígért annak, aki felcsap vörös katonának. A Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe menekült, ahol az előbbi tevékenykedése miatt egy rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták. Pedig ő csak azért agitált, hogy a Vörös Hadsereg mentse meg Magyarország területi egységét. A II. világháborúban viszont a németektől remélte Nagy-Magyarország visszaállítását. A háború végén Sopronba menekült, majd a bécsi Donausender rádióban olvasott fel visszaemlékezéseiből és verseket. Ezért a Népbíróság teljes vagyonelkobzásra és két év börtönre ítélte, amit végül nyolc hónapra szállítottak le.

A lőrinci ház ekkor már rég nem volt meg. 1929 szeptemberében, amikor a „megasztár” pályája hullámvölgybe került, Fedák Sári egy időre kiköltözött Pestszentlőrincre, megözvegyült édesanyjához. 1935-ben azonban az édesanyja is meghalt, és a lőrinci temetőben helyezték örök nyugalomra. 1938-ban Fedák Sári lebontatta a villát, és a területet kisebb parcellákra osztva adta el.

A börtönbüntetés letöltése után Fedák a komornájával, Kerék Margittal együtt Nyáregyházára költözött, ahol egy urasági ház kertészlakját kapta meg. Miután szépen rendbe hozta az épületet, innen is kiköltöztették, mert kellett a ház a termelőszövetkezetnek. Egy elhagyott, borzalmasan koszos, egyszobás házat adtak neki helyette a falu végén. Az utolsó télikabátját is eladta, azon vett meszet, aztán a nyáregyházi parasztasszonyok kimeszelték a falakat. Semmilye sem maradt, de a komornája kitartott mellette, és a pályatársai által küldött csomagokból éltek.

1954 tavaszán úgy tűnt, hogy talán visszatérhet a színpadra: a Déryné színház új direktora Csíky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét ajánlotta fel neki. Fedák Sári izgatottan készült a visszatérésre – és belehalt. Halálhíréről pár soros hír jelent csak meg.

A Hofherr-ház

Szerencsére nem mindegyik villa jutott hasonló sorsra, mint Fedák Sári háza. A Gyöngyvirág utca 8. szám alatt, egy 6400 m2-es ősparkban, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a szépen felújított Hofherr-villa, amely ma az Új Tündérkert Étterem Nosztalgia Kávéház és Cukrászda nevet viseli.

A Hofherr-villa a felújítás előtt

Feltehetőleg az 1890-es években épült, és mind klasszicizáló stílusával, mind hatalmas kertjével jól illeszkedett az akkori villasorba. A huszadik század elején Hofherr Albert királyi tanácsos, az egykor világhírű mezőgazdasági gép- és traktorgyártó cég tulajdonosa vásárolta meg. A Hofherr-gyár ugyan Kispesten állott, de a gyáros maga a pusztaszentlőrinci villanegyedben lakott (amely 1909. december 31-ig közigazgatásilag Kispesthez tartozott). Az egykori dokumentumok szerint a dél-német származású Hofherr Albert bőkezű mecénása volt mindkét településnek, és rendszeres szereplője a helyi közéletnek.

A “Kispest-Szentlőrinczi lapok” 1908. február 9-én címoldalon közölte Hofherr Albert díszoklevelének fényképét, amikor a „Kispesti Általános Ipartestület” díszelnökének választotta a gyárost. Az esemény alkalmából Hofherr Albert 100 terítékes bankettet rendezett. Az előkelőségek egymás után köszöntötték az ünnepeltet és méltatták a városért kifejtett kimagasló törekvéseit. A házigazda magyarul üdvözölte a vendégeket, annak ellenére, hogy a magyar nyelvet még „annyira nem bírta”, de szívében magyar – hangoztatta. A magyar himnusz hangjaira is elsőnek állt fel, ezzel is jelét adva érzelmeinek. Ugyanezen lap 1911. április 23-i száma a következő hírt közölte: „Hofherr Albert magyar nemes”. A kispesti képviselőtestület egyhangúlag emelte határozattá azt az indítványt, hogy “Kispest község jól tevője, fejlődésének megteremtője Hofherr Albert iránt rója le hálájának és ragaszkodásának adóját, kérje részére a magyar nemességnek »kispesti« előnévvel leendő adományozását…”

A traktorgyáros 1933-ban bekövetkezett halála után a villa tulajdonjogi változásai sűrűn követték egymást. A II. világháború vége felé kapott szárnyra az a pletyka, hogy a villát egy másik megasztár, Karády Katalin vásárolta meg, de ez is csak egy romantikus mese, bár a mai napig tartja magát. Tény, hogy a nagypolgári ház 1945 után a Magyar Honvédség tulajdonába került, és a rendszerváltásig a fiatal férfinemzedékek rémálmainak színhelyeként, hadkiegészítő parancsnokságként működött.

Aztán minden megváltozott. Kohlmann Ferenc építész tervei alapján megújult és át is alakult az épület. A szobák falainak eltávolításával egy 160 m2-es nagytermet és két egyenként 25 m2-es különtermet alakítottak ki benne, amelyek egybenyithatóak, ugyanakkor külön bejárattal is rendelkeznek. A vendégtér kialakítása igényes, de nem hivalkodó, a múlt század 20-as éveinek polgári hangulatát idézi.

Nyáron a gesztenyefák árnyékában 120 fős kerthelyiség működik, ahol a vendégek nyugodtan kávézhatnak vagy étkezhetnek, miközben a gyermekek kedvükre játszadozhatnak a tágas füves területen.

Hát ide várják a Múzeumok Éjszakáján - 2009. június 20. szombaton - mindazokat, akik szeretnének kicsit megmerítőzni a szentlőrinci nagypolgári villanegyed egykori hangulatában.

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

Fedák Sári fénykorában

A 18. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény rendezvénye Pestszentlőrincen, a Gyöngyvirág utca 8. szám alatt, az egykori Hofherr-villa, azaz a jelenlegi Új-Tündérkert étterem, kávéház és cukrászda kertjében.

Június 20. szombaton, minden óra 30 perckor félórás tárlatvezetésben mutatják be két érdekes tablókiállításukat:

1. Fedák Sári, a primadonna Pestszentlőrincen

2. Üdvözlet Pestszentlőrinc-Pestszentimréről – óriásképeslapok

19 és 21 órakor Lőrincről szóló naplórészletek felolvasása (Bókay Árpádtól, Szécsi Margittól)

20.00, 22.00: Kísérletező tudósok a villatelepen: lángfestés (20.00), és tűzhányó (21.00)

Mindeközben folyamatosan zajlik a reprint képeslapok árusítása és egyedi pecsételése, valamint a legyező- és kártyakészítés. Te is írhatsz hagyományos levelezőlapot, kipróbálhatod a lúdtollat, a tintát, a zsinórírást.

Tesztelheted a vizuális memóriádat a különféle korosztályoknak rendezett képkirakóversenyen. Aki a szintidőt teljesíti, kiállítási füzetek közül választhat.

Többféle társasjátékkal ismerkedhetsz meg, és te is bemutathatod a játéktudásodat.

A szervezők várják mindazok (egyének vagy klubok, baráti társaságok) jelentkezését, akik szívesen mutatnának be kevéssé ismert kártya- és társasjátékokat az érdeklődőknek. Jelentkezni lehet a pedagógiai és helytörténeti gyűjtemény munkatársainál a 295-08-77-es telefonszámon vagy a Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címen.

Támogatom a Pezsit...»
[ Bővebben ]

• Az Állami lakótelep
• Látogatás Puszta-Szent-Lőrincen
• A szentimrei kápolnaterv
• Park a kertek között: A Bókay
• Színház a csillagok alatt
• Akkor szüret!
• KádÁRKÁDIA
• Igaz bor
• Libasültek
• A Mi Tortánk 2009 - Meggyből
• A Mi tortánk 2008 - Szilvából
• Zenés szeptemberi pörköltparádék

• Pesti kertek >>
• Kis bolt - nagy választék

Hozzászólások (1)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése