Pesti Zsibongó

A ciszterciek nyomában

Vaskapu

Útvonal:
Pilisszentkereszt – Ciszterci kolostorromok – Vaskapu-völgy – Pilis-tető – Pilisszentkereszt

Táv: 12 km

Találkozó: 7.50 Batthyány tér, a szentendrei járat HÉV-peronja előtt (pomázi menettérti jeggyel a kézben). A HÉV 7.58-kor indul.
Pomázról 8.55-kor indul a VOLÁN-busz, így, aki gondolja, utánunk jöhet a 8.18-as HÉV-vel is (három perce marad átszállásra), illetve kocsival lehet Pilisszentkeresztre is jönni (körtúra lesz).

Költségek: kb. 1100 Ft (teljesárú, a budapesti tömegközlekedés nélkül).

Pilisszentkereszt Budapesttől mintegy 30 km-re északra található 2200 lelket számláló hegyi falu. A település a XII. században épített ciszterci kolostor romjai révén kiemelkedő magyar történelmi emlékhely. A törökdúlás után elnéptelenedett falut a XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre.

Napjainkban a falu máig is élő hagyományaira büszke, kétnyelvű, multikulturális település. A falu közvetlen környezetében több, iható vizű forrás fakad, és számos kiemelkedő szépségű kirándulóhely található (pl. Dobogókő, Szurdok, Pilis-tető, Vaskapu, Szentkút).

A Pilis hegy dachsteini mészkőből álló, hatalmas koporsószerű képződmény. 757 m-es magasságával a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Tetejéről remek kilátás nyílik Budapest felé.

A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250 méterre a völgytalp felett, egy rétegborda oldalában két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu látható.

Védőtető alatt - a ciszterci kolostorromok

A Pilis-hegy keleti lábánál 350-375 m tengerszint feletti magasságban fekvő rommező (Klastrom-kert) régóta ismert és Közép-Európa egyik legértékesebb régészeti lelet-együttese.

A pilisi ciszter apátságot 1184. május 27-én alapította III. Béla király. A burgundiai Aceyból Magyarországra telepített szerzetesek egy korábbi bencés kolostor helyét foglalták el. Az első években még használták a bencések épületeit és templomát. A pilisi apátság jelentős szerepet játszott nemcsak a ciszter, de az összes rendi monostorok között.

I. Endre 1214-ben ide temettette a Petur bán tőrétől elvérzett Gertrúd királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. Endre király maga is gyakran kereste fel az apátságot. Az apátság templomát 1230 körül építették.

IV. Béla királyunk és a főurak leányai is e kolostorban végezték szent gyónásukat és áldozásukat. IV. Béla 1254-ben megerősítette az apátságot mindazon jogaiban és birtokaiban, melyeket a rendnek Esztergomban elpusztult oklevelei neki biztosítottak.

Az 1256-ban Esztergomban tartott nemzeti zsinaton csak egyetlen ciszterci apát –a pilisi – volt jelen. A konstanzi egyetemes zsinaton a ciszter apátok közül csak a pilisi vett részt. Az 1390-ben IX. Bonifác több kelet-európai ország ciszter kolostorának adóbehajtás ügyében írt levelében a pilisi apátot „generalis visitator”-nak szólítja.

A kolostor azonban mindjárt az első török előretörés áldozata lett: 1526. szeptember 7-én felperzselték a kolostort, egy szerzetest is megégettek. Az elmenekült pilisi szerzetesek az ausztriai heiligenkreutzi kolostorban telepedtek le. Az apátság a ciszterci rend kezéből a világi papság kezére ment át, birtokait pedig a pesti pálosok foglalták el, azt állítván, hogy ezek mind a szentkereszti pálos kolostor maradványai, rendjük régi tulajdonai.

Pilis-tető

A monostor 7 holdon fekvő romjai több évszádon át állandó rablás célpontjai voltak, ami sajnos még a mai időkben is folytatódik. A török katonák a sírokat nagy tapasztalattal fosztották ki; a kolostor köveiből erődítéseket emeltek (Esztergom). Kőbánya szerepét egészen a XX. századig megtartotta.

A kolostor temploma háromajtós, egyenes záródású, kereszthajós volt, melynek élbordás keresztboltozatát kilenc pár váltakozó erősségű oszlopos keresztpillér tartotta. Az oszlopok közül mára csak mintegy a felének az alja látszik. A templom kereszthajójában lelték meg Meráni Gertrúd fülkés szarkofágjának faragott szobrászati töredékeit.

A kolostornégyszög épületei mind a XIII. század első negyedében készültek el. Az összefüggő, több udvar körül elhelyezkedő épületkomplexumon kívül több helyütt különálló és a kerítésfalak mellett húzódó gazdasági épületek nyomait fedezték fel. Köztük volt az a műhelyház és kovácsműhely, amit még az 1526-os pusztulása után is használtak 1541-ig. A műhelyház északnyugati sarka a soros temetővel érintkezett.

A temetőben tizenkét X.-XI. századi sírt tártak fel. Itt feküdtek a település első lakói, akik már ugyancsak folytattak ércolvasztást. Ez a falu a bencés település első idejében biztosan fönnállt még. A fémfeldolgozó műhelynek vízierőműve is volt, egy felülcsapós vízi malom. A vizet kőből készült vízvezetékrendszeren keresztül vezették be a kolostorba a felette kialakított tóból. A kor nagy francia művésze, Villard de Honnecurt járt a Pilisben, erről tanúskodnak albumának rajzai. A kolostor romjai közül másodlagosan felhasznált római kori kőemlékek is előkerültek.

Jelentkezés, információk:
Farkas Ferenc, 06 70 321 1648, Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Kedvezőtlen időjárás esetén a megadott elérhetőségeken érdemes érdeklődni.

• Karácsony előtt New Yorkban
• NORVÉGIA
• Gólyalábas lovasoktól a 4 for Dance-ig
• Tábortűz retró
• Mazsolka
• Madonnától az Apostolokig
• Tihanyi túra
• A zöld herceg
• Klímagyilkosok
• Bomba a fejbe

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése