Pesti Zsibongó

A Szolnoki Művésztelep 1902-ben nyílt meg 12 műteremmel, két pavilonnal a régi vár helyén kiépített parkban. Azóta alkotnak itt festők, szobrászok

Basa Anikó képzőművész nem először szerepel műveivel Szolnokon. Ez jó hír… Az kevésbé, hogy én most láttam tőle először alkotásokat (bár ez utóbbinak nincs hírértéke). Pedig én is régi zsugás vagyok (mondjuk, verem korban egy húszassal). S hogy miért ez a – csöppet sem pejoratív – kártyamánia? Pontosítok: nem mánia, hanem egy kísérleti sorozat megszemlélhető kezdeti lépései. Egyszerűbben: ez a kiállítás mottója, címe – „Kártyák térben”.

A művésznő legújabb tárlatán, a Szolnoki Művésztelep galériájában 2010. április 18-áig látogatható kiállítással egy véletlen találkozás ihlette sorozatot láthatunk. Basa Anikót mindig is érdekelte a természetes és mesterséges anyagok viszonya, bár a megnyitón bemutatott filmjeiben „csak" természetes anyagokkal – fa, sár, forgácsok, levelek, emberi test stb. – dolgozott. A műanyag kártyalapokkal való véletlen találkozása láthatóan ösztönzőleg hatott rá. Beindította a fantáziáját azok fény általi átjárhatósága, térbeli elhelyezhetősége, egymásra-lapolhatósága, összekapcsolásuk a természetes anyagokkal. A végeredmény pedig: zömmel átlátható, különféle méretű térbeli alkotások sora, ragasztásos és fűzött technikával, hol együtt, néha külön.

Amit itt láthatunk, az valahol a márciusi Vasarely-kiállítás néhány művével rokon, bár legalább annyira nem is. Mert Basánál ugyan egymás mögötti síkokban léteznek, átláthatóak, transzparensként átvilágíthatóan szemlélhetőek az alkotások, mint néhány Vasarelyn, de – a másik kiállítás geometrikus csodáival ellentétben – itt a falevelekből és tollakból, máshol damillal és cérnaszállal stb. kialakított alakzatok legtöbbször alakokat (ember, méhkas stb.) formáznak. Számomra például a csomózott cérnaszálakból kirajzolódó alakok, történések különleges élményt jelentettek. A falevelekből formált, jelzésszerű humanoid alakzatok (emberformák) pedig még szépek is.

Részlet a kiállítás plakátjáról

• Kari blogja >>

• Szanturral a Trafóban
• A világvége illemtana
• Búcsú
• A háromdiplomás postás
• Csak a pörkölttel nyúltam mellé
• A megtévesztés lélektana
• Magyar hanglemeztörténet

• Degas-tól Picassóig
• Kepes András iskolái
• Japáncseresznye
• Republic

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése