Pesti Zsibongó

Esti varázs

A szabadtéri színpadokon az évszakhoz igazodva a könnyedebb, szórakoztatóbb darabok vannak abszolút túlsúlyban. A nevetés egészséges, hát még ha jó levegőn teheti az ember.

Amikor a kőszínházak bezárják a kapuikat, maga A SZÍNHÁZ kitárul, és határa a csillagos ég lesz. A szabadtéri előadások mondandói – legyenek akármilyen szerények – hirtelen távlatokat kapnak. A könnyed, egyben igényes nyáresti szórakozás élményét még a barokk kertszínházak hozták divatba, majd a népszínházak is ennek igyekeztek megfelelni. Manapság a Körúti Színház teszi ugyanezt: egész nyárra kivonult a Városmajorba. Nagy elődök nyomába lépett ezzel a húzásával a társulat.

A BUDAI DESZKASZÍNHÁZ

Például Krisztinaváros egykori jeles építménye, a Budai Nyári Színkör és mellette a Horváth-kert 1843-tól kezdve, közel száz éven át csábította Pest-Buda polgárait. A 19. század utolsó évtizedében már a platánfákkal hűsített kertben játszott Beregi Oszkár és Jászai Mari. Blaha Lujza lépett fel népszínművekben, Környei Béla és Küry Klári énekelt operettet. A színészek által rajongott rendező, Krecsányi Ignác, úgy építette fel a Horváth-kerti előadásokat, hogy a legegyszerűbb emberek is örömüket leljék a produkciókban. A nézőtér beosztása is széles közönség befogadására volt alkalmas. A páholyok előtt, az ülőhelyek mellett és mögött állva nézhették végig az előadást azok, akiknek csak néhány fillérjük volt. Így aztán az intézmény a fővárosiak „színházra nevelésének” egyik fontos terepe lett. Merthogy a nagy, nyitott ponyvasátor alatt komoly premierek is zajlottak: itt mutatták be Budapesten először Hauptmann Takácsok-ját, Ibsen Nóráját, a Cyranót és az Éjjeli menedékhelyet is.

Húsz évvel később itt aratta sikereit Csortos és Fedák Sári. Meg Kabos Gyula is. Bilicsi Tivadar így emlékezett vissza erre az időre: „1919-ben Buda nyári színház nélkül maradt volna, ha egy alkalmi ún. kollektív színtársulat szerzõdés nélküli színészekbõl össze nem áll, hogy elõadásokat tartson a patinás nyári arénában. Ott, akkor láttam elõször játszani Kabos Gyulát. A kis gróf c. operettben: Zápolya János ripacs színigazgatót alakította olyan mulatságosan, hogy gurultunk a nevetéstől, és tombolva tapsoltunk minden jelenete után. Ki gondolta volna akkor, hogy ő lesz a magyar hangosfilm legnépszerûbb komikusa?”

És ki gondolta volna, hogy az évtizedeken át tűzveszélyesnek kikiáltott deszkaszínházat egy nap mégis csak bezárják?

Márai Sándor: A Színkör balladája

„A Színkör hozzátartozott a pesti nyárhoz: múltja volt, ha nem is klasszikus, de nem is érdemtelen múltja, a magyar színpad legelső művésznői és művészei szórakoztatták e rozoga deszkákon a nagyváros elárvult nyári közönségét” – írta Márai Sándor 1937 nyarán, amikor bezárták a Budai Nyári Színkört. Hogy miért?

Ilyen volt a Budai Nyári Színkör a Horváth-kertben

„Mindössze az történt – s ez az, amit a laikus nem ért –, hogy a régi színház, amely tavaly még játszott, ez idén már nem játszhatott, az történt, hogy a Színházat, amelyet becsuktak, mert sürgősen le kell bontani, nem bontották le sürgősen, az történt, hogy egy nagy csapat szegény ember: színésznők, színészek, zenészek, rendezők, statiszták, díszletezők, jegyszedők nem kerestek ezen a nyáron egyetlen fillért sem, az történt, hogy a budai kocsmák fölöslegesen elvesztették nyári, pesti közönségük egy részét, az, hogy néhány nyári daljáték, ez a nem valami magas rangú, de nem is értéktelen műfaj, melyhez nálunk zeneszerzők és librettisták kitűnően értenek, nem kerülhetett színre, s végül az, hogy e szegény, poros nagyváros közönsége – legalábbis azok, akik nem mehetnek el nyáron a salzburgi Festspielékre –, egyszóval egymillió ember közül mindazok, akiknek szerény nyári mulatságához hozzátartozott egy este a Budai Színkörben, ahol hangulat, zene, atmoszféra az ifjúságra emlékeztette őket, ez évben nem mehetett el a Budai Színkörbe. Miért? Csak.”
 

NYÁR 2008

Ma is bontásra vár egy patinás nyári színház: a Budai Parkszínpad a Kosztolányi Dezső téren. 1958 és 1966 között még Bartók Színpadként esztrádműsorokat és operetteket adtak elő benne, majd a könnyűzene vette át a terepet. Jelenleg üresen áll és vár, de nem kell senkinek. Felújítására már csak azért sem szánnak pénzt, mert a közeli Kopaszi-gát területén hasonló céllal épült egy víziszínpad. Így aztán a fővárosi Szabad Tér Színház a megmaradt két színpadán, a Városmajori Színpadon és az idén 75 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpadon igyekszik az egész nyárra fesztiválkörnyezetet teremteni.

Bezárta kapuit a Budai Parkszínpad is

A Budapesti Nyári Fesztivál 2008 programjának kínálatát a műfajok jelzik: musical, opera, operett, balett, táncszínház, világzene, koncert és persze a színházi előadások széles skálája. Jött ugyan egy világsztár Pat Metheny gitármágus és triója képében, ám az idei margitszigeti szenzációnak mégis „A vörös Pimpernel” musical magyarországi ősbemutatóját szánták a Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékában. Talán nemcsak azért, mert Methenynek nem kell reklám, hanem mert a musical különösen jól érzi magát a szabadban. Legalábbis elvileg. Mert konkrétan ez az előadás (meg az összes többi, amit a szolnokiak hoztak volna) technikai okok miatt végül elmaradt.

Záróra

A városmajori előadások többségét azonban a vígjátékok, az operettek és a zenés komédiák adják. Hogy is írta Márai? – „ez a nem valami magas rangú, de nem is értéktelen műfaj, melyhez nálunk zeneszerzők és librettisták kitűnően értenek”. A fejlődés azóta is tart, olyannyira, hogy újabban már a gyerekmatinék műfaja is a zenés bohózat lett, aminek Pesten saját vándorszínháza is alakult: az említett Fogi. Persze ha arra gondolunk, hogy gyakran a bohócok mondták ki az igazat még Shakespeare-nél is, akkor a színházzal még csak ismerkedő gyerekek esetében ez talán nem is olyan nagy baj.

KOLTAI VISSZANYÚL

Tegyük hozzá: nálunk a színészek is nagyon értik ezt a műfajt. Igaz, hogy nem is igen jöhettek ki a gyakorlatból, miután e téren az ízlés nem sokat változott a deszkaszínház óta. Ezért aztán Koltai Róbertnek is minden oka megvolt rá, hogy egykori hallgatóival együtt bemutassa Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben

Szabadtéri élményre készülve

És akinek a sziget vagy a Városmajor túl messze van, vagy a jegyárakat drágállja, pár száz forinttal olcsóbban hasonló élményben, sőt olykor teljesen azonos könnyű nyári produkciókban lehet része például Pestszentlőrincen is, a Bókay-kert éppen ötesztendős szabadtéri színpadán. Ide is jön a Körúti Színház meg a Fogi Színháza a gyerekekhez, és még az esőtől sem kell tartani, mert ilyenkor az előadásokat a közeli Rózsa Művház színháztermében tartják meg.

• Kepes iskolái
• Koltai Róbert - interjú
• 75 éves az autósmozi
• Park a kertek között: A Bókay
• Látogatás Puszta-Szent-Lőrincen
• L`art pour l`art a Kertben
• Egy nyári este a 19. század végi villatelepen
• Igaz bor
• Tábortűz retró
• KádÁRKÁDIA
• Pezsi-film: Ochoa a Sportkastélyban
• A Kispesti Kisszínház
• A színészet teljes fizikumot kíván
• Tisztelem a testemet

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése