Pesti Zsibongó

Szolnok nagyváros. Legalábbis magyarországi viszonylatban. Ambiciózus tervekkel, letargikus emberekkel. Az előbbit az önkormányzat és a politikusok, az utóbbit a lakosság képviseli. Ebbe a közegbe pottyant úgy kilenc hónapja – amely időszak még itt is egy gyerekkihordás ideje – hősünk, aki nem lévén már gyerek, az önmagáról való gondoskodás nehéz kenyerébe harapott. Szerencsére még vannak saját fogai, amelyek néhány falatba beletörhetnek ugyan, de óvatos rágással még megfelelnek egy ideig.

Jogsi nélkül is tolható...

Szóval hősünk, miután a munkaügyi központ felé is megtette az első, szükségesnek tartott lépéseket, felfigyelt egy álláslehetőségre annak ajánlatai között. Levélkihordó postást kerestek. Hősünk elgondolkodott. Ugyan nem becsülte sokra ezt a munkát, de elképzelte, hogy tudná azt ő úgy is csinálni, hogy örömét lelje benne. Elgondolta, hogy amatőr barlangászként egész napi fenékhízlalás helyett – a mérnöki munkát számítógép előtt ülve végezte – a kondíciómegtartás haszna is meglenne. Sőt, még az állóképességét is fejlesztheti egy ilyen munkával, az emeletjárással. Még jobban is csinálhatná, mint az egyik ismerőse házába járó postás, aki inkább háromszor tesz értesítést az ajánlott küldemények érkezéséről a földszinti postaládába, mintsem hogy egyszer is felballagjon vele a harmadik emeletre. Mivel az állásra kiírt feltételeknek is megfelelt – bár néhány diplomával, egy szakmával és egy jogosítvánnyal több volt neki az elvártnál –, ezért bizakodva beadta jelentkezését.

Azóta a házukba új postástanonc jár. Az hozza ki a csekélyke munkakeresési támogatást hősünknek, aki már túljutott a bizakodáson, az optimizmuson és az elutasításon is. Mert élből elutasították, azzal az indokkal, hogy nincs motorkerékpárra érvényes vezetői engedélye.

És most azon agyal, hol rontotta el? Hogy leérettségizett? Hogy továbbtanult? Hogy mindig igényes munkát adott ki a kezéből? Vagy talán akkor volt hülye, amikor nem ment el ebből az országból valami értelmes helyre? Talán, hogy Szolnokra költözött? Esetleg, hogy el mert múlni ötven éves?

Ha valaki tudja a választ – vagy csak ötlete van –, kérem, hogy a szerkesztőségbe juttassa el véleményét. Hősünk hadd tanuljon! Hátha okulása után több esélye lesz.

Szolnok szegényebb lett egy háromdiplomás postással. Gyanítom, hogy nem ő az egyetlen. Mert Szolnok nagyváros, gazdag város, megengedheti magának…

Az álmok birodalma...

Libisch Károly további írásai a Pezsin

• Kari blogja >>

• Szanturral a Trafóban
• A világvége illemtana
• Búcsú
• Csak a pörkölttel nyúltam mellé
• A megtévesztés lélektana
• Magyar hanglemeztörténet

• Kepes András iskolái
• Véresen komolyan gondolták
• Önvédelmi lecke lányoknak

Hozzászólások (4)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése