Pesti Zsibongó

Címlap

ÉLET-tér

Gyógyír

Testi-lelki kezelés

Írta: Vörös Éva

Beszélgetés Prof. Dr. Kásler Miklós sebész-onkológus egyetemi tanárral

Ijesztõ prognózisok láttak napvilágot a daganatos betegségek számszerû növekedésérõl. Az Országos Onkológiai Intézet fõigazgatója az okokat fizikai, kémiai, biológiai tényezõk együttes hatásában látja. A megelõzésben az életmódváltás a legfontosabb, de nem az egyetlen követelmény.

A Prima-dijas Dr. Kásler Miklós egyetemi tanár

A méltán díjazott professszor

Ön elnyerte a magyar szellemi élet kiválóságainak létrehozott Prima-díjat a magyar tudomány kategóriájában, melyet úgy tudom, jótékony célra ajánlott fel. Mi az a jótékony cél, melyet érdemesnek tartott a felajánlásra?
Az ifjú tehetséges magyar onkológusokat szeretném támogatni. A díj kétévente esedékes kamatait a Magyar Onkológusok Társasága kongresszusán nyújtanák át egy 35 év alatti, az onkológiai tudományokban sikereket elért fiatal orvos részére.

Az általunk ismert statisztika szerint a magyar ember hajlamos a struccpolitikára, kevesen vesznek részt a szûrõvizsgálatokon. Azért, hogy még hatékonyabb legyen az egészségügyi propaganda, Ön mit javasolna?
Ez társadalmi feladat, de mindenkinek megvan benne a szerepe. Már az iskolákban az egészségórákon a tanulók kapjanak információkat a daganatos betegségek tüneteirõl, panaszairól, általában a szûrésrõl, a szûrésen való részvétel fontosságáról. Rendkívül lényegesnek gondolom, hogy a televíziós csatornák foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, és az újságok is. Mutassanak példát híres emberek, mûvészek, politikusok, akik részt vesznek a szûrésen is, majd a médián keresztül el lehet juttatni ezt az üzenetet az emberekhez.

A televízióból, újságokból, a megjelenõ hírekbõl az tûnik ki, hogy az egészségügy egyre jobban üzleti alapokra helyezõdik, amely ellentétes a sokat idézett mondással, hogy „a betegek jóléte a legfõbb törvény". Az Ön intézetét mennyire érinti a szemléletváltozás?
Az intézet a klasszikus orvosi szemlélet alapján áll, a hippokratészi eskü szelleméhez tartja magát. Mi gyógyítjuk a beteget, és nem egészségügyi szolgáltatásokat nyújtunk. A legkorszerûbb kezelés mellett foglalkozunk a betegek lelkével, az emberi szervezet egységét, a testet és a lelket együttesen kezeljük.

Az eddigi kutatások szerint egyre több fiatal lesz daganatos beteg. Mi ennek az oka?
A daganatok kialakulásában fizikai, kémiai, biológiai tényezõk játszanak szerepet. Rendkívül nagy szerepe van a táplálkozásnak. A túlsúlynak, a fizikai aktivitás hiányának, a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak. Sok tényezõ együttes hatásáról van szó, ami a technikailag fejlett, iparosodott országokban a környezetkárosodással, az élelmiszerbizonytalansággal és egyéb tényezõkkel együtt járul hozzá a daganatok kialakulásához. Az életmódon kívül az egészség további fontos meghatározója az ország gazdasági fejlettsége, teljesítõképessége és a társadalmon belüli egyenlõtlenség.

Hogyan ítéli meg a rákkutatás helyzetét ma Magyarországon?
A magyar rákkutatás mindig is az európai élmezõnyhöz tartozott. Ez jelen pillanatban is így van. Egyik példája, hogy nagy nemzetközi társaságoknak magyar elnökei voltak. Vezetõ tisztségviselõink vannak az európai onkológiai mozgalmakban. Nagy elismerés volt az is, hogy az Országos Onkológiai Intézet az elsõk között szerezte meg az európai akreditációt. Olyan egyesüléseknek a tagja, amelyek az európai vezetõ rákintézetekbõl jöttek létre.

Közérdekû felhívás

2013-ban a megbetegedések száma 26 millió, a halálozások száma 17 millió lehet. A civilizáció okozta környezetkárosodások ebben fontos szerepet játszanak. Milyen módszerekkel lehetne ezen változtatni?
A primer prevenció lenne a leglényegesebb, ami a daganatkeltõ tényezõk kiiktatását jelenti az életünkbõl. A primer prevenció lehetõségei: a dohányzás ellenes küzdelem, a helyes táplálkozás, a fizikai aktivitás, a túlsúly elkerülése, a megfelelõ életmód, a stresszhelyzetek elkerülése és annak a több mint kétezer kémiai anyagnak az eliminálása, amelyek szerepet játszhatnak a rák kialakulásában. Védelem az ionizáló sugárzástól. A biológiai tényezõk között a humán papiloma vírus, amelyre már van védõoltás, illetve a Hepatitis B, C, vírus, amelyekre csak várható a vakcináció.

Annyi mûvész volt eredetileg orvos, vagy dolgozott az egészségügyben, Csáth Gézától, Csontvárytól, Németh Lászlón át Csehovig vagy Maugham-ig. Mi a véleménye az orvoslás és a mûvészet kapcsolatáról?
Rendkívül szorosnak érzem. Az orvoslás – a fogalom klasszikus értelmében – nem kizárólag a test gyógykezelése megadott módszerek szerint, hanem az egész ember kezelésérõl van szó. Hozzátartozik a lélek, az orvos-beteg kapcsolat, az empátia. Azaz orvos, aki kulturált, mûvelt, nyilvánvalóan sokkal szélesebb alapokon tud a betegével meghitt viszonyba kerülni, mint az, aki nem.

Mindig látszik az arcán a nyugalom és a hivatásába vetett hit. Úgy tudom, hogy a magánélete szinte teljesen megegyezik a hivatásával. Honnan meríti az erõt mindehhez?

Azt hiszem, onnan, hogy nyugodt a lelkiismeretem abban az értelemben, hogy mindent megtettem a betegekért, ami rajtam múlott. Úgy gondolom, egy orvosnak figyelnie kell Csehovra, aki azt mondta: Nem azért születtünk a világra, hogy boldogok legyünk, hanem hogy teljesítsük a kötelességünket.
Én még hozzátenném azt, hogy ha az ember teljesíti a kötelességét, akkor egyúttal boldog is.