Pesti Zsibongó

Címlap

SZÍN-tér

Kultur-dzsem

Szolnokon is "Kész a leltár"

Írta: Libisch Károly

József Attila költészetét lehet szeretni, esetleg vitázni vele, netán még gyûlölni is. Embere válogatja. A mi „válogató emberünk” a szolnoki Frei-kávézó pódiumára saját lelkét és a költõ mûveit kitevõ Földes László „Hobo” volt – az elõbbi csoportból. Tette mindezt 2010. május 26-án a Tudod, hogy nincs bocsánat címû elõadóestjének 253. állomásán.

Hobo harmadik József Attila-estje: Tudod, hogy nincs bocsánat

Mi, akik az esten jelen voltunk, inkább a szeretõ/érdeklõdõ kategóriába tartoztunk mind a költõ, mind az elõadó vonatkozásában (bár akadt egynéhány, szülei társaságában betérõ gyanútlan vagy szkeptikus tizenéves is). A Hobo Blues Band vezetõjének/énekesének ez a harmadik József Attila-mûsora 2005 óta fut, de Hobo rendszeres irodalmi kalandozásaival már évtizedek óta „riogatja” a nagyérdemût (Viszockij, Faludi stb.). S most Szolnokra is elért! Felmerülhet ugyan a kérdés, hogy országunkban egy – nem is a legkisebb – megyeszékhely miért csak a 253. elõadásra volt fogadóképes, de ezt most inkább hagyjuk.

Hobo ezen az esten is puritán elõadóként lépett színre. Kellékek nélkül, „mindösszesen” a hangjával és a gesztusaival. Feszített tempóban és érzelmekkel beszélt, kántált, énekelt, kiabált, suttogott, de a legkevésbé sem szavalt. A versek nem tõle elvonatkoztatva, hanem szinte saját gondolatainak kifejezéseként, folytatásaként hangzottak el. Elõadói stílusában Berek Kati egykori József Attila-estjével érzek leginkább rokonságot, de csak éppenhogy.

Az elõadott versek címek nélküli, folyamatos elmondásával, az érzelmi sarokpontokra felfeszített íveivel egy percre sem hagyta megpihenni a hallgatóságot vagy önmagát. Nekem ugyan az elõadóest elején még voltak fenntartásaim: néhány vers meghallgatása és az eddigi élményeim összehasonlítása hagyott bennem némi kételyt, de az est közepére az elõadó meggyõzött igazáról. Mert lehet ugyan ezeket a verseket máshogy, még akár jobban is elõadni, de így csak Hobo tudja: az õ József Attila-értelmezésében újabb ablakokat nyithattunk az eddig ismert világra; hogy több legyen lelkünkben a fény. (És ebben még a baki miatt újrakezdett szakaszok sem zavartak, sõt az sem, hogy a mikrofonállvány kétszer is önállósította magát, és verselés közben elkezdett leereszteni.)

„Kész a leltár…”: Hobo harmadik József Attila-estjének szolnoki helyszínén kb. 130 nézõ elõtt (a ráadással együtt) harminc vers hangzott el, ebbõl 13 (bejátszott) zenei kísérettel, nagy részük énekelve is. Többek között: Könnyû emlékek; Balga költõ; Dal; Ülni, állni, ölni, halni; József Attila (Vidám és jó volt…); Istenem; Könnyû, fehér ruhában; Repedt kályhámon; Elégia; Eszmélet; Légy ostoba!; Hét napja; A bûn; Levegõt!; Táncba fognak; Óda; Nagyon fáj; A hetedik; Tudod, hogy nincs bocsánat; Kései sirató; Ó Európa; Hívogató; Nagy városokról beszélt a messzi vándor; Kész a leltár. Az estet követõ beszélgetésen mintegy harminc érdeklõdõ hallgatta a kérdésekre válaszoló Hobót, aki közben vinil- és sugárlemezeket, könyveket, pólót dedikált.

S hogy ne legyen igaz a „minden oda van már” verssor, õsztõl – reményeink szerint – a kávézóban folytatódhatnak az irodalmi estek. Elõször Hobo mûsoraival, aztán: majd meglátjuk!

Cikkajánló

Libisch Károly a Pezsin

A fotók illusztrációk, nem a szolnoki elõadáson készültek.

Könyvjelző megosztása

E-mailben elküldöm

Hozzászólások (2) Add Comment

A hozzászólások megjelenítése / elrejtése

karizma
Írta: timur, 2010.07.11. 12:31

Szerintem ez egy kicsit így erős. Mindenkinek joga van nem szeretni egy költőt. Azt a felvetést nem is értem, hogy Hobo vajon szereti-e József Attilát vagy sem, meg hogy jó előadó-e? Talán ő több mint irodalomtanár, egy egész nemzedéket nevel nagy hatással a magas irodalomra. Igaz énekelni nem tud, ezt ő is elismeri, de a lényeg hogy igazi előadó, mondjuk színész, egyszóval van karizmája (és nem csak karizma). eGYÉBKÉNT SZERINTEM IS jÓZSEF aTTILA Petőfi mellett az abszolút kikezdhetetlen magaslata költészetünknek.

Non est disputandum
Írta: Nord, 2010.07.10. 23:03

József Attila költészetét csak szeretni lehet. Szerintem. Amúgy egy költészettel vitázni értelmetlen. Aki pedig gyűlöli, az nem tudja, mi a költészet. Hogy most a Hobo szereti vagy sem, az nem oszt, nem szoroz. Ő inkább csak meglovagolta a józsefattilaságot, ahogy a villonságot is, mintegy irodalmi súlyt adva önnön költészetének. De vitathatatlanul hatásosan csinálta. Sőt az sem utolsó dolog, ha sokaknak pont ő nyitotta rá a szemét a nevezett költőóriások műveire. Végül is irodalomtanárnak tanult, ha jól tudom.