Pesti Zsibongó

Nyári barátság

Észre vettétek? A szülők valahogy nem annyira várják a nyári szünidőt, mint a gyerekek. Sőt, néhányan kétségbe is esnek, hogy te jó ég, ki fog vigyázni a gyerekükre, miközben ők dolgoznak. Jó, hát kimondottan vigyázni inkább csak a tizenkét éven aluliakra kell, viszont nekik aztán nemcsak vigyázóra, hanem beszélgető és játszótársra is szükségük van. Nagytestvérek és hadrafogható nagymamák hiányában mi marad? A bezártság vagy az utca. Jobb esetben a nyári tábor.

Na de milyen tábor?

Amerre csak nézel, se szeri, se száma a különféle tematikus táboroknak, amelyek egyhetesek és a díjaik 10–30 ezer Ft között mozognak. Befizethet az apu, ha teheti, egyszer ide, másszor oda. De harmadik helyre már ne fizessen, mert a gyereknek túl nehéz alkalmazkodni az újabb és újabb környezethez. Pláne egyedül, család és barátok nélkül.

Mert igenis kell az élmény, a változatosság a tanév után, de kell az állandóság is. A megszokható környezet és közösség, amelyben egy gyerek megtalálhatja, sőt kivívhatja a saját helyét. A napközis táborokban meg pont erre van lehetőség. Ekkor viszont már havi 40–120 ezer Ft-ba kerül a mulatság.

Ennél lényegesen olcsóbbak az önkormányzat által fenntartott táborok önköltségen tartott díjai. Hogy azután ezek a táborok a gyermekvédelmi törvényben megszabott „felügyelet-ellátási kötelességeiken” túl mennyiben teszik élményszerűvé is a vakációt, az már főleg a pedagógusokon múlik. Direkt nem a pénzt említem első helyen, mert abból egyre kevesebb jut. A költségek növekszenek, a tábori díjak meg alig-alig. A különbséget a pedagógusok leleményességével lehet áthidalni.

Teljes a pezsgés

Kuba Gábor, aki sok-sok éve vezeti már a XVIII. kerületi nyári napközis tábort, ma is olyan elánnal beszél a furfangosan megszervezett programjaik gazdagságáról, mint valami lelkes ifjonc. És dicséri a kollégáit, akik egész évben hozzák az információkat, hol épült új játszótér, kalandpark, hol újították fel a csúszdaparkot, milyen rettentő érdekes kiállítás tekinthető meg (lehetőleg ingyenesen), melyik közműcégnek van interaktív bemutatóterme stb.

A szavait hallgatva elgondolkodom. Vajon a szülők hány százaléka készül ennyire a gyerek vakációjára?

Persze a tanárok nem tagadhatják meg magukat nyáron sem. Most, hogy nem taníthatnak, folyvást olyan tevékenységeket fundálnak ki, amelyeknek az oktató és nevelő hatása észrevétlenül beépül a gyerekekbe. A tanárokat a táborban rajzvezetőknek hívják, mivelhogy a gyerekek is rajokba vannak osztva. Arra nagyon ügyelnek, hogy húsznál többen ne legyenek egy csoportban. Kuba Gábor azokat a rajvezetőket szereti, akik épp nincsenek jelen, ami azt jelenti, hogy valahova viszik éppen a gyerekeket.

Pedig a táborhely is ideálisnak mondható. A Bókay-kert lombos fái alatt, játszóterein, pázsitján, tornapályáin, uszodájában és strandmedencéjében jut tér a mozgásra, a játékra. Rendszeresek a heti táborbajnokságok, sportprogramok. Mindennap délelőtt és délután egy-egy kézműves foglalkozás van, amelynek a „termését” haza lehet vinni.

Vannak szakrajok is: úszás, tenisz, kézműves, túra, kosárlabda, labdarúgás, német vagy angol nyelvoktatás, mazsorett, történelmi játszóház, vagy az akrobatikus rock & roll között lehet választani.

A kis kézművesek tányérremekei

A foci természetesen népszerű, de a kézműves szakrajba is visszatérő gyerekek járnak. Hetente háromszor két órában Ferenc Rita foglalkozik velük. Nyolc hétig tart a tábor, ez huszonnégy alkalom. És Rita minden alkalommal valami másra tanítja meg a gyerekeket, mert azokra is gondol, akik egész nyáron itt vannak. Sőt a tavalyiak se unatkozzanak. Hagyományos népi és modern kézműves technikákkal ismerkednek. Van agyagozás, kosárfonás (piciben), gyöngyfűzés, nemezelés, üvegfestés, gyertyaöntés, batikolás, szalvétatechnika és így tovább. Ráadásul 2 óra alatt egy mutatós kis műnek is el kell készülnie. Így mindig megvan a sikerélmény.

Kimegyünk a kertbe. A gyerekek szinte elvesznek a tágas ligetben. Hát persze, tíz raj épp az állatkertben van. Az itt maradottak egy része épp kutyás bemutatón vesz részt, egy másik raj a játszótéren, a harmadik meg bent, az ebédlőben, ahol a maguk készítette hűtőmágneseket festegetik. Egyesek nagy tálcákkal hordozzák be kintről a napon megszáradt agyagfigurákat.

A gyerekek csendesen zsonganak kint is, bent is. Ez fura. Mintha kissé túl jól neveltek lennének. Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik sajnálják a napközi táboros gyerekeket, amiért nyáron is tanári felügyelet alatt maradnak?

Persze a legproblémásabbak nem is jönnek a táborba – tudom meg a táborvezetőtől. Talán mert nagy a család, talán másért. Olyan is akad, aki a saját nagymamáját ápolja... Pedig a gyereknek gyerekek közt a helye – mondja Kuba Gábor, és a kert felé int. – Arrafelé játszik valahol az én lányom is.

Délelőtt általában kiürül a tábor. A gyerekek városi portyán vagy szakraji foglalkozáson vesznek részt. Kedvelt úti célok: a Pálvölgyi- és Szépvölgyi-barlangok, a Gyermekvasút, a gellérthegyi játszótér, a Margitsziget, az Állatkert, az Elektromos Művek bemutatóterme, a Fővárosi Vízművek víztározói, víztornyai, meteorológiai állomások, a Vasúttörténeti Park, a Postamúzeum és a Városliget.

Ebéd után tartják a táboron belül a kézműves és sportprogramokat. versenyeket, a szakrajok bemutatóit. Így a gyermekükért érkező szülők mindjárt be is ülhetnek a közönség soraiba.

Cimborák

Hetente legalább egy központi szervezésű program is be van tervezve az összes gyereknek: báb- vagy zenés előadás, táncház, ismeretterjesztő előadás, egészségvédelmi programok, kutyás bemutató, miegymás.

Minden szerdán kibérlik a Hófehérkét, a Duna legrégebbi és legszebb hajóját. Ide egyszerre százan mennek. A Vigadó-téren szállnak hajóra, és a vízről tekintik meg a várost. Sok gyermek életében először hajózik a Dunán, sőt vannak olyanok is, akik még Budán sem jártak. (Ez azért elég durva, nem?) A Hófehérke két órára kiköt az Óbudai-szigeten, ahol a gyerekek birtokukba veszik az ingyenes csúszdaparkot, majd visszaszállva a hajóra, a Margitsziget nevezetességeinek megtekintése után a Jászai Mari téren szállnak ki.

Nagy esemény a tábor 4. hetének végén a Fővárosi Nagycirkusz aktuális előadásának megtekintése, ahová külön autóbusszal mennek.

A kerületi autóbusszal járnak kirándulásokra is. Hogy ne kelljen áthajtani a városon, inkább délkelet vagy délnyugati irányba indulnak el. Kedvelt úti cél Székesfehérvár, majd a Velencei-tó környékén a szabadságharcos emlékhelyek (Sukoró, Pákozd) megtekintése után fürdőzés a velencei szabadstrandon. Gyakran utaznak Jászberénybe, ahol a híres állatkert és főleg az állatok etetése életreszóló élményt ad a gyermekeknek. De felbukkannak olykor Vácrátóton, Nógrád várában, vagy a ceglédi strandon is.

Naponta átlagosan háromszázan vannak a táborban, és a vakáció alatt összesen kb. ezren fordulnak meg itt. Közel száz gyerek pedig az egész nyarát itt tölti. De látva ezt a változatos programot és azt a biztonságot, amelyet a tábor nyújt, most már azt mondom, hogy ez nem árt meg nekik, sőt inkább a javukra válik. Azonfelül pedig gyereknek tényleg gyerekek közt a helye.

• Park a kertek között: A Bókay
• Kalandpálya Pestlőrincen
• Tábortűz retró

Hozzászólások (0)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése