Pesti Zsibongó

Ha megtámadnának, biztosan tudod, hogy mi a teendő? Ha mégsem – adunk pár tippet. Receptjeinket kezdők és haladók egyaránt hasznosíthatják, sőt egyénenként továbbfejleszthetik. Garanciát azonban nem tudunk vállalni értük.

ALAPFOK

Légy mindig figyelmes. Gyakran akkor kapnak el, amikor fáradtan, cekkerekkel megpakolva, elgondolkodva battyogunk haza a munkából.

Éberség - a látszat néha csal

• Ne légy áldozat-típus. Éberség mindenkor. Építs bátran az ösztöneidre. Igyekezz a veszélyt időben kiszimatolni. Ülj át egy másik metrószerelvénybe, szállj le, vagy szállj fel, menj át a túloldalra, válaszd az aluljáró másik feljáróját, és inkább kerülj a felszínen, a nagy forgalmú zebrás átkelőknél stb.


• Mindig legyen valamilyen eszköz a kezed ügyében, egy mobiltelefon, egy masszívabb golyóstoll, ceruza, hajlakk kupak nélkül.


• Mindig célozd meg a támadó gyengébb pontjait: szemét, orrát, fülét, ágyékát.


• Ha a támadód sérülést szenved, vád alá kerülhetsz, és be kell bizonyítanod, hogy önvédelemből cselekedtél, és az elhárításhoz alkalmazott eszközök arányban álltak a támadás súlyosságával. Bár ez egy korrekten csengő logika, de alapvetően sajnos a támadót védi. Képzeljük el, hogy 40 kilóval nehezebb, egy fejjel magasabb támadónk már átölelt, dulakodás közben lekevert egy pofont, és mi erre nem fújhatjuk a szemébe a spraynket, esetleg nem nyomhatjuk ki egyik szemét, csak annyit tehetünk, hogy a halálos öleléséből még adhatunk neki egy utolsó pofont. Ez bizonyosan nem fog aránytalan kárt okozni benne, de hogy velünk aránytalan méltatlanság fog megesni, az is biztos.



Így persze egy kicsit más a gyerek fekvése
• Az elmondottak miatt is jobb, ha tartod magad a legjobb harcművészek alapelvéhez: inkább elfutni, semmint harcba keveredni. A futás nemcsak azért nem szégyen, mert esetleg az életünket mentjük, hanem azért sem, mert még ha sikeres is az önvédelem, a jog könnyen ellenünk fordulhat, a későbbi bosszúról még nem is szólva.

felsőfok

Mobil-injekció: ha minden kötél szakad
Tartsuk a kezünk ügyében a mobilunkat. Amint a támadó közeledik, emeljük magasba a készüléket. Ha korszerűtlenebb antennás eszközről van szó, akkor az antennás végével, mint egy késsel sújtsunk le a támadó szemére. Ha nincs szerencsénk - bár eredetileg csak kicsit kirabolt volna, esetleg megerőszakol -, és egy igazán állatias, veszíteni nem tudó bűnözőt fogtunk ki, akkor a sikeres szemműtétet követően lehet, hogy mi mind a két szemünk világát elveszítjük. Mindenesetre az antenna nélküli készüléket csapjuk rá az orrnyergére (ezért kevesebbet fogunk kapni).

Térdblokk
Ezzel mint egy távtartóval biztosíthatunk magunknak életfontosságú mozgásteret. Ahogy támadónk igyekszik szűkíteni a közöttünk lévő távolságot, egyidejűleg emeljük fel egyik térdünket, és illesszük azt ágyékának lágy támasztékába. Amennyire kényelmes lesz ez a térdízületünknek, olyannyira nem lesz kíméletes támadónk nemzőképességével. Ha tehetjük, és mégis kíméletesek akarunk lenni, akkor az illesztési pontot valahol a gyomra táján keressük meg. Ezzel egyidőben kezünkkel vagy egy jól megmarkolt használati tárgyunkkal támadjuk meg a szemgolyóit, vagy szánalom esetén az orrát. Amint átmenetileg hátratántorodik, de legalábbis enyhít a szorításán, eljön a nagy futásunk pillanata.

Térdzúzás
A támadó megállításának nagyszerű, gyógyíthatatlan módja a térdkalácsa eltörése. Amint nevéhez méltóan támadóállásban előretör, súlypontját az elöl lévő lábára helyezi. Na, itt lépünk mi a képbe, pontosabban a térdébe. Lendítsük meg a támadó lábbal szemben lévő lábunkat, és csűddel, vagyis a lábfej felső részével kívülről kaszálva rúgjunk hatalmasat a térdébe. Ha el nem is törjük, de talán sikerül kirúgni alóla a lábát, hogy elvágódhasson. A térdtöréshez egy jellegzetes kifordulós, talppal, talpéllel történő, szemből elhelyezett karate-rúgást kellene alkalmazni, melyet bármely huligántól eltanulhatunk, de a gyerekek is ezt gyakorolják óvodától felfelé.

Ezek nem mi vagyunk

Torokra fel
Ebben a leckében az ádámcsutka megdolgozását sajátítjuk el, ezzel leléptetve a további küzdelemből sportszerűtlen ellenfelünket. A gyakorlatsor eszméletlenül hatásos! Amint támadónk lassan egyre közelít, mi szép suttyomban formáljunk markunkból és hüvelykujjunkból egy erőteljes kis csípőfogót. Ezzel az ideiglenes szerszámmal ragadjuk meg szemből gátlástalanul az illető úr (esetleg hölgy) gigáját, szinte körben mögényúlva, mint egy csövet kiemelve. Amint felvettük a testkontaktusnak eme szokatlan formáját, kezdjünk el szorítani, amennyire csak bírunk. (Idősebbek gondolhatnak az első szülésükre). Ha közben ne adj isten velőtrázóan üvöltünk is, az tovább fokozza ellenfelünk idegi megrázkódtatását, és miközben a szorításból egy jottányit sem engedünk, szép lassan toljuk el őt magunktól. Akár hiszik, akár nem, a legnagyobb hústorony is el fog kezdeni, ha csak centiről, centire is, de bizony távolodni. Mondanunk sem kell, hogy megint jön az „irány haza!” című sprint.

Fültépés
Ha egy megrontásra készülő gaz már földre tepert, az általában mindkét kezünket szorosan tartani fogja. Ha csak egy pillanatra is ki tudjuk valamelyiket szabadítani, akkor jött el a mi időnk. Ha nem, akkor nem jött el a mi időnk. Szóval ha mégis, akkor feszítsük be markunk belső oldalát az állkapocsízületébe, és ujjainkkal markolászva ragadjuk fülcimpán. Csavarjuk a cimpáját tépve lefelé, a szája irányába, aztán használjuk a karunkat, könyökünket vagy a térdünket, ahogy csak hasznosítani tudjuk.

Megjegyzés:
Ezeket az intenzív gyakorlatokat csak szélsőséges helyzetekben próbáljuk ki, nehogy túllőjünk a célon, és esetleg visszafelé süljön el az önvédelem. Ha valaki nem akar mást, csak a mobilunkat vagy a retikülünket, az isten szerelmére, hagyjuk, hadd vigye. Legyen vele boldog...

• Szerelem az első látásra
• Szászi Móni, a gegmesternő
• Felkészülés a napozásra

Hozzászólások (5)

A hozzászólás-űrlap megjelenítése / elrejtése